Kultúra

Enyedi Ildikó: a Testről és lélekről "a nézőben jön létre, nem a vásznon"

Enyedi Ildikó: a Testről és lélekről "a nézőben jön létre, nem a vásznon"

2017. február 19., vasárnap
Enyedi Ildikó: a Testről és lélekről "a nézőben jön létre, nem a vásznon"

A Testről és lélekről alkotói nagyon sokat dolgoztak "saját nyomaik eltüntetésén", mert olyan filmet akartak készíteni, amely "a nézőben jön létre, és nem a vásznon" - mondta a 67. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon (Berlinale) a legjobb filmek járó Arany Medve-díjjal kitüntetett alkotás rendezője a közmédiának vasárnap a német fővárosban. Enyedi Ildikó filmjét rövidesen 35 országban láthatja majd a közönség.

A rendező kiemelte: sok olyan értékes, nagyszerű film van, amelyben az alkotó közvetlenül szól a nézőhöz, a Testről és lélekről készítői viszont "másra esküdtek fel", és rengeteg energiát fordítottak arra, hogy "eltüntessék az útból" saját magukat. Az erős stilisztikai elemek arra irányították volna a figyelmet, hogy "itt valami koncepció, erős állítás van", az Arany Medvével kitüntetett magyar film azonban más hatásmechanizmussal dolgozik. A Testről és lélekről "szerény film akar lenni", amelyben az alkotónak nem az a szándéka, hogy "szózatot intézzen a nézőhöz", hanem csak "finoman hagyni akarja élni a vásznon a két főszereplőt, és meg akar mozdítani valamit a néző szívében". Ehhez sok munkára és nagy alázatra volt szükség minden alkotótárstól, és végig nem lehetett tudni, sikerül-e elérni, hogy a néző ne "kombináljon", hanem "elemi módon, az érzelmek szintjén" reagáljon a filmre. Végül aztán a berlini premieren kiderült, hogy a nézőtéren beindul "az érzelmi hullámvasút, úgyhogy valamit mégiscsak sikerült összehoznom" - mondta

Enyedi Ildikó

. Hozzátette: a szombati esti díjátadó gála után a zsűritagok mind odamentek hozzá, gratuláltak, és azt mondták, hogy ha a szabályzat engedte volna, még több díjat adtak volna filmjének. Kitüntették volna a női főszereplőt,

Borbély Alexandrát

, de

Herbai Máté

operatőrnek és

Lukács Péter

hangmérnöknek is "biztosan adtak volna díjat". A hatásmechanizmus működését mutatja az is, hogy "nem a filmnyelvi, filmtörténeti aspektusok kerültek elő, hanem valahogy mindenkiből előtört nagyon sok minden a saját életéből". "Ez volt a célunk" - mondta Enyedi Ildikó. A Testről és lélekről egy vágóhíd gazdasági igazgatója és egy minőségellenőr - egy középkorú férfi és egy fiatal nő - kapcsolatát mutatja be. A két félénk, visszahúzódó személyiséget az köti össze, hogy ugyanazt a visszatérő álmot álmodják; szarvasok egy erdőben, és szeretik egymást. A film világforgalmazójánál, a berlini Films Boutique-nál az MTI érdeklődésére vasárnap elmondták, hogy már 35 országban állapodtak meg forgalmazókkal a Testről és lélekről bemutatásáról. Azonban "ez még az Arany Medve elnyerése előtti adat" - tették hozzá. A magyarországi premiert február 26-án tartják Budapesten, a 3. Magyar Filmhéten, a magyar mozikban március 2-tól vetítik Enyedi Ildikó filmjét. A Testről és lélekről az Arany Medve mellett a filmkritikusok nemzetközi szövetségének (FIPRESCI) díját, az ökumenikus zsűri díját és a Berliner Morgenpost című lap olvasói zsűrijének díját is elnyerte a Berlinalén. Az alkotás az Inforg-M&M Film gyártásában, a Magyar Nemzeti Filmalap 420 millió forintos gyártási támogatásával készült. Producerei

Mécs Mónika, Muhi András

és

Mesterházy Ernő

. Férfi főszereplője

Morcsányi Géza

dramaturg, műfordító, akinek ez az első színészi alakítása. A filmben látható

Békés Itala, Jordán Tamás, Mácsai Pál, Tenki Réka, Schneider Zoltán

és

Nagy Ervin

is.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.