Még csak egy albumot adott ki a fővárosi Red Swamp, a stoner-sludge metal banda mégis már jól elkülöníthető a magyar fémzenei felhozatalon belül. A marcona kinézetű, de annál lazább csapattal szegedi koncertjüket követően beszélgettünk.
A
Red Swamp, mint zenekar elég friss formáció, alig két éves, mégis kipróbált zenészekből áll: a banda háromötöde a Tea Road nevű zenekarból lehet ismerős, de az énekes és a dobos már 17 évesen ska-punkot játszott együtt. A
Bereczki Zoltán
(gitár-vokál),
Kovács Gergely
(ének),
Szabó Sándor
(basszusgitár),
Giba Nándor
(gitár) és
Micskó Viktor
(dob) alkotta banda története 2015 elején kezdődött, a végső felállás februárban jött létre Gergő csatlakozásával. http://www.youtube.com/watch?v=fQ2fema7984 „A Poison of Marvel búcsúkoncertjén keresett meg Viktor és Zoli, hogy csinálnak egy délies bandát, ami megkapó volt számomra. Az én orgánumom nem egy szokványos metálorgánum, kicsit magasabb a hangom, de mindig akartam egy tökös metálzenekart, és már az első próbán úgy tűnt, hogy ez működni fog” – mondta el a kezdetekről Kovács Gergely.
A Red Swamp kialakulásának a Talentométer tehetségkutatóra való jelentkezés adta meg az igazi lendületet, amihez nevet kellett kitalálnia, valamint stúdiófelvételt kellett készítenie a formálódóban lévő csapatnak. Az első kislemez felvételeit Bereczki Zoltán készítette, ő keverte és masterelte az anyagot. „A lehetőségeinkhez képest egy nagyon korrekt anyag született, ráadásul gyorsan, mivel a Talentométerre kész kellett lennie a három számnak” – fogalmazott Micskó Viktor. A munka gyorsaságát mutatja, hogy a Tiszassippi, a zenekar első klipes száma – amely jól képviseli a Red Swamp világát - éneke utolsó nap nyerte csak el a formáját, az utolsó pillanatban elkészített felvétel eredményei hallatszanak a kislemezen. „Nagyon sok szöveget hoztam a számhoz, amiből sokat lefaragtunk, így elég szellős lett, a zenekar hozzáállása a dalokhoz a Tiszassippi-vel kristályosodott ki” – részletezte Kovács Gergely. http://www.youtube.com/watch?v=3XuqadiHWh4 Giba Nándor gitáros kihangsúlyozta, hogy a Talentométer kiemelt jelentőséggel bírt a csapat számára, mert a Tea Road többször próbálkozott, hogy bekerüljön, ez nem sikerült, de a cél előttük lebegett, hogy legalább az elődöntőben ott legyenek. „Óriási, egyben rémisztő nagy sikernek éreztük, hogy beválogattak úgy, hogy mindössze három számunk volt még csak” – árulta el Giba Nándor.
Kiváltképp különleges sikernek számított a tehetségkutatóban való részvétel annak tekintetében, hogy a Red Swamp első két koncertje a Talentométer elődöntője és döntője volt, előtte egyszer sem léptek fel. „Hármas sikert könyvelhettünk el, mivel már az is nagy dolog vot, hogy beválogattak, majd megnyertük az elődöntőt majd magát a döntőt is. Senki nem számított rá, mi magunk pedig végképp nem,
Farkas Zoli
az Ektomorfból például olyan jelzőket használt, hogy a produkció nemzetközi szinten is megállná a helyét” – fejtette ki Kovács Gergely. Ez a siker hatalmas megerősítésként hatott a bandára, mert érezhették, hogy kerek egészet alkotnak, megerősítette őket abban, hogy a zenekarból lesz valami, erre adott egy plusz motivációt a győzelem.
A zenekar életében a következő lépés a The Animal című dal megjelentetése volt, majd leforgatták a Tiszassippi klipjét, ezt követően pedig a már meglévő témákra támaszkodva elkezdtek dolgozni a nagylemez dalain. „Rengeteget dolgoztunk a számokon, a korai verziókhoz képest szinte csak az alaptémák maradtak meg” – mondta el Micskó Viktor. A Tiszassippi címre keresztelt korong különlegessége, hogy Svédországban történt a masterelés, amely
Jens Bogren
keze munkája, aki többek között a Soilwork, az At the Gates, az Arch Enemy és számos más neves zenekar anyagán is dolgozott már. „Nem akartunk olyan hangzást, ami már volt itthon. Ez meg tudott valósulni úgy, hogy Zoli keverte az anyagot, de Svédországban történt a masterelés, így lett egy olyan egyedi hangzásunk, ami bár csiszolásra szorul még, de legalább már most jól elkülöníthető a hazai metálzenei felhozataltól” – mesélt a döntés hátteréről Kovács Gergely. https://www.youtube.com/watch?v=LE7U-oYjpmk&list=PLF3XorYUDJJer-h63ffoztNbG7e_-YfBW „Én azt érzem a lemezen, hogy minden jól hallatszik, kicsit szellős, így rá lehet fókuszálni az egyes hangszerekre. Ettől függetlenül még nem tudtam végighallgatni a saját lemezünket” – nyilatkozott Micskó Viktor. A dobos utóbbi gondolatai nem egyedülállók a zenekaron belül: kiderült, hogy a Red Swamp döntő része nem szereti hallgatni a saját zenéjét. Egyetértettek turnépartnerük, a Dungaree azon kijelentésével, miszerint a felvett anyag
olyan, mint egy igazolványkép: miután lefotóznak az okmányirodában, nem nézegeted a saját fényképedet, mert folyton úgy érzed, hogy van, amit lehetett volna másképp csinálni. Szerencsére a Red Swamp ötfős legénysége kisebbséget képvisel saját zenehallgatási szokásaival, ugyanis a hazai szakma és az underground közeg nagyon jól fogadta a szeptemberben megjelent Tiszassippit. „Várjuk a negatív kritikát, talán azért sem kaptunk még ilyet, mert nem vagyunk olyan ismertek, hogy savazzanak minket, a Youtube-on kapunk egy-két dislike-ot, de az az ember talán csak dislikesziás” – fogalmazott a banda dobosa. http://www.youtube.com/watch?v=kptnUbuNPUg „Van még hova fejlődnünk, ezzel tisztában vagyunk, de egyre jobban összerázódunk a sok koncertezés alatt. Elég nagy fába vágtuk a fejszénket azzal, hogy a Dungaree-vel közösen leszerveztünk egy tizennyolc állomásos turnét. Amikor ezt eldöntöttük, akkor még nem tudtuk teljesen, hogy ez mivel jár, megkaptuk, hogy le a kalappal, hogy ezt bevállaljuk - nem értettük akkor teljesen, hogy mire gondolnak, most már értjük” – mondta nevetve Kovács Gergely. Ettől függetlenül fenntartja azon álláspontját, hogy egy zenekarnak be kell járnia Magyarországot, meg kell mutatnia magát az ország összes szegletének. Elmondása szerint a Red Swamp-ban megvan az a bizonyos stenk, amit élőben tudnak igazán átadni. „Ha azt akarod hallani, ami a lemezen van, akkor meghallgatod a lemezt, ha egy tökös, jó hangulatú reprezentatív mintát akarsz a zenekar munkásságából, akkor pedig eljössz koncertre” – fűzte hozzá.
A tizennyolc állomásos turné nem csak összerázta a zenekart, hanem komoly tanulságokkal is járt a magyar underground színtérről, melyet így foglaltak össze: nagyon jó klubokat találni Magyarországon, de sajnos kevesen járnak koncertre. „A lehetőségekhez képest nem olyan rossz a helyzet, aki eljön, az mindig jól érzi magát. Mi is jól érezzük magunkat, de nyilván nem csinálunk teltházat egy kisvárosban valahol a világ végén. Ellenben ez nem is volt elvárás, örülünk annak, ha minél több ember eljön, most van egy alkalmunk arra, hogy egy lojális és stabil rajongóbázist felépítsünk” – fejtette ki Micskó Viktor. Azt is felismerhette a zenekar, hogy nehéz a dolguk abban a tekintetben, hogy az általuk képviselt southern-stoner-sludge stílust számos kiváló magyar banda műveli még, ez a vonal nemzetközi szinten is népszerű mostanában. „Minket talán az énektémák különböztetnek meg kicsit a többi zenekartól, mert bár nem stoner rock-ot, hanem metált játszunk, mégis megjelennek az éneklős részek is” – nyilatkozott Kovács Gergely. Hozzáfűzte, hogy nagyon jó az, hogy ezt a stílust ilyen sokan képviselik, még jobb, hogy aki benne van, az jól csinálja, elég olyan bandákra gondolni, mint például a Warchief, Sunwharf,
Dungaree, és még sokan mások. Ennek a tetejét a Red Swamp szerint (is) az
Apey and the Peaképviseli itthon, akik nagyon korrekt anyagokat tesznek le az asztalra, a visszajelzések terén pedig mi kell annál több, hogy
Kirk Windstein
a Crowbar-ból
videón üzen nekik. „Jó a közösség, jók a zenekarok, a közönségről nem is beszélve, akiknek a végletekig hálásak vagyunk. Mindig úgy gondoltam, hogy nekünk nem a Wellhello-val kell versenyeznünk, nem a Punnany Massif rajongók a mi célközönségünk, ez egy elég rétegzene. Az a lényeg, hogy mi magunkhoz képest jók legyünk és ebből megpróbáljuk a maximumot kihozni. Remélem, hogy a Red Swamp zenéjében találnak valami olyat az emberek, ami egy újabb meghallgatásra készteti őket, és az a zene, ami erre törekszik, az értékesebb, nem eldobható” – fogalmazott az énekes. Természetesen a Red Swamp gépezete nem áll le, a 2017-es évet szöveges videóval indították a Drain című dalhoz, amely közéleti témákat boncolgat. Emellett terveznek még klipet a Tiszassippi albumhoz: a Holy Burden című szám is nemsokára gazdagodik egy elég polgárpukkasztó „lyric” videóval és elképzelhető, hogy a Kill the Lights című közönségkedvenc nótához is forgatnak majd. http://www.youtube.com/watch?v=fhT8yT237Nw A koncertek száma terén, az év elején viszonylagos csökkenés várható, hiszen mindenki dolgozik a zenekar mellett, de ez nem visszaesést jelent, hanem azt, hogy a banda célzottabban szeretne koncertezni. 2017-ben a saját szervezésű klub bulikat tolják előtérbe, nyáron pedig főként a fesztiválokon való szereplés lesz a meghatározó, ősszel pedig európai turnét terveznek Ausztria és Németország irányába. Legközelebb február 25-én, Budapesten, a Dürer Kert 041-es (középső) koncerttermében lehet majd elcsípni őket; jó barátaik, az egyelőre egy koncertre összeálló Nuke és Hypocrites Breed zenekarok, valamint a ritkán, de annál súlyosabban jelentkező all-star banda, a Buso von Kobra társaságában, a
Metal ReuNiteelnevezésű esten.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.