Tánc határok nélkül – nemzetközi mesterképzésnek ad otthont a Szegedi Tudományegyetem



Négy európai egyetem összefogásával jött létre a Choreomundus program, melynek keretein belül Szeged mellett Clermont-Ferrand, Trondheim és London egyetemein tanulhatnak a táncok kulturális dimenzióiról a mesterképzés résztvevői.
Többek között Peruból, Bolíviából, Dél-Afrikából, Kirgizisztánból, Jamaicából, a Fülöp-szigetekről és Nepálból is érkeztek résztvevők az Erasmus Mundus programhoz kapcsolódó képzésre, amely az etnokoreológia és a táncantropológia területeit járja körbe, valamint a táncjelírással is mélyebben megismerkedhetnek a hallgatók szegedi tartózkodásuk során. A Choreomundus hallgatói a képzés során szerzett tudással saját népeik hagyományainak fenntartásáért szeretnének munkálkodni, illetve a tánc közösségteremtő erejét terjesztenék világszerte. A két éves mesterképzés során a résztvevők négy félévet négy egyetemen töltenek el: Norvégiában, a trondheimi Természettudományi és Műszaki Egyetemen indul el a program, ezután a franciaországi Blaise Pascal Egyetemen, Clermont-Ferrand városában folytatódik, a harmadik félév a Szegedi Tudományegyetemé, végül a Choreomundus Londonban a Roehampton Egyetemen zárul. A képzés keretein belül az őszi szemesztert tizenöt külföldi hallgató töltötte Szegeden, akiket
Felföldi László
etnokoreológus, az MTA BTK ZTI nyugalmazott munkatársa,
Varga Sándor
, az SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék adjunktusa és MTA BTK ZTI tánckutatója,
Fügedi János
, az MTA BTK ZTI tudományos főmunkatársa, a Lábán-kinetográfia elismert szakértője, illetve
Kovács Gábor
tánctörténész, az SZTE JGYPK docense oktattak. Vendégoktatók is kivették a részüket a tudományos munkából:
Könczei Csilla
, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatója és
Fülemile Ágnes
, az MTA BTK NTI kutatója. A Choreomundus hallgatói nem csak nemzetiségükben alkotnak heterogén csapatot: akadnak művészek, koreográfusok, tánctanárok, antropológiai, néprajzi végzettséggel rendelkező szakemberek, akik még mélyebben szeretnének megismerkedni a tánccal mint örökséggel.
Korlátok nélkül
A program egyik legszínesebb egyénisége
Sristi
Nepálból, aki tanárként tevékenykedik, vak embereknek oktat táncot. Sristi 16 évesen vesztette el látását, immár több mint négy éve foglalkozik tánctanítással. Számára a lényeg az, hogy a mozgást nem esztétikai szempontból használja fel, hanem mint szociális tevékenységet, annak jegyében, hogy megváltoztassa a társadalom hozzáállását a vak emberekhez.

Órái során látókat is foglalkoztat, letakart szemmel, hogy jobban átélhessék, hogy a táncnak különböző dimenziói vannak, jobban érezzék a környezetet, és hogy így közelebb kerülhessenek egymáshoz, és közösen élvezzék a táncot. „Nem szabad hagynunk, hogy bárki előtt korlátok legyenek, én ezen a módon próbálom megteremteni a szolidaritás lehetőségeit, mert a tánc mindenkié” – fogalmazott Sristi. A fiatal tánctanár igen aktív és önálló, 2012 óta folyamatosan utazik, járja a világot, elmondása szerint azért, mert vakok mindenhol vannak – meg akarja őket ismerni, milyen igényeik vannak, és ez által ő is tanul, illetve megosztja a tapasztalatait az emberekkel. „Megtanultam, hogy Magyarországon minden problémára van megoldás, vakként nem egyszerű részt venni a programban. Rengeteg kihívás ért, de minden problémára találtunk megoldást, jól sikerült a bizalmat kiépíteni, amit tovább is tudok vinni, hogy segítsek másokon” – foglalta össze tapasztalatait Magyarországról. A Choreomundus idején Sristit
Juan
segíti, aki, bár perui származású, tanulmányai miatt már több mint nyolc éve Norvégiában él, ahol egy elektronikai cég kommunikációs munkatársaként dolgozott. Azonban szenvedélye a zenéhez és a tánchoz köti: capoeira-val, brazil harcművészeti tánccal foglalkozott, aminek nyomán kapcsolatba került a tánccal, és e lelkesedéstől fűtve jelentkezett a mesterképzésre. „Nagyon tetszett, hogy itt különféle végzettségű emberek találkoznak és olyan kérdések is felmerülnek, melyeken egyébként soha nem gondolkoznánk, mint például, hogy mi is a maga tánc, a zene vagy a mozgás, ráadásul ezeket az érdekes kérdéseket egy nemzetközi program keretein belül járhatjuk körbe” – mesélt motivációjáról Juan.

Lelkesedése töretlen, a Choreomundus lezárulta után egy újabb képzésbe szeretne belefogni, ami szintén zenéhez és tánchoz kötődik. Konkrét tervei között szerepel, hogy Peruban zapateo tánccal foglalkozzon, és a programban szerzett tudást felhasználva népszerűsítse ezt a táncot hazájában.
Mások által megismerni saját magunkat
Thabile
egyenesen Dél-Afrikából érkezett, mivel számára a Choreomundus pontosan azt kínálta, amivel foglakozni akart, ugyanis a zene és tánc néprajza egyaránt része a képzésnek. Az ő célja pedig egy esettanulmány megírása, amihez tökéletesen illik a program, hiszen megismerheti a különböző népek zenéit és táncait. Thabile kutatási témája kimondottan Magyarországhoz kötődik, a hazai táncházak jelenségét tanulmányozza mint szociális és kulturális közösséget, ahol a fiatalok - vidékiek és városiak egyaránt - együtt táncolnak és élvezik a népzenét. Thabile jövőbeni terveiben kiemelt szerepet tölt be a képzés, ugyanis hazájában a dél-afrikai hagyományok megőrzésével és ápolásával szeretne foglalkozni, Juan-hoz hasonlóan ő is az itt szerzett tapasztalatokra támaszkodva szeretne hozzájárulni a népszokások fenntartásához saját országában. „Azért csatlakoztam a programhoz, hogy tanuljak más népek kultúrájáról és arról, hogy a világ más tájain hogyan viszonyulnak a kultúrához, hogy néz ki a kulturális politika, mert Dél-Afrikában ez még gyerekcipőben jár” – fejtette ki Thabile.

Rendkívül hasznosnak érezte azt, hogy részt vehetett különböző fesztiválokon (különösen a 2016 nyarán rendezett XXVII. Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál programjain), a színpadon és a színfalak mögött lehetett részese a fellépéseknek, nem mellesleg nagyon jó mentorokkal. „Dél-afrikaiként teljesen más környezetbe kerültem Magyarországon és azt, hogy nagymértékben különbözöm az itteni emberektől, egyáltalán nem negatívumként kezeltem, sőt saját magamról is többet tudtam meg” – tette hozzá. A Choreomundus hallgatói az itt töltött szemeszterben több ízben is bemutatták és tanították az érdeklődő szegedieknek és külföldi egyetemistáknak saját táncaikat az „International Folk Dance Nights” és a „Dance with the World” programok keretében a Szent-Györgyi Albert Agórában. Az NKA Halmos Béla Ideiglenes Kollégiuma által is támogatott estek célja az interkulturális ismerkedés, a tánc mint nemzetközi nyelven való „társalgás”, valamint a magyarok számára egzotikusnak ható mozgásformák mögöttes tartalmainak megismerése volt.