Négy európai egyetem összefogásával jött létre a Choreomundus program, melynek keretein belül Szeged mellett Clermont-Ferrand, Trondheim és London egyetemein tanulhatnak a táncok kulturális dimenzióiról a mesterképzés résztvevői.
Többek között Peruból, Bolíviából, Dél-Afrikából, Kirgizisztánból, Jamaicából, a Fülöp-szigetekről és Nepálból is érkeztek résztvevők az Erasmus Mundus programhoz kapcsolódó képzésre, amely az etnokoreológia és a táncantropológia területeit járja körbe, valamint a táncjelírással is mélyebben megismerkedhetnek a hallgatók szegedi tartózkodásuk során. A Choreomundus hallgatói a képzés során szerzett tudással saját népeik hagyományainak fenntartásáért szeretnének munkálkodni, illetve a tánc közösségteremtő erejét terjesztenék világszerte. A két éves mesterképzés során a résztvevők négy félévet négy egyetemen töltenek el: Norvégiában, a trondheimi Természettudományi és Műszaki Egyetemen indul el a program, ezután a franciaországi Blaise Pascal Egyetemen, Clermont-Ferrand városában folytatódik, a harmadik félév a Szegedi Tudományegyetemé, végül a Choreomundus Londonban a Roehampton Egyetemen zárul. A képzés keretein belül az őszi szemesztert tizenöt külföldi hallgató töltötte Szegeden, akiket
Felföldi László
etnokoreológus, az MTA BTK ZTI nyugalmazott munkatársa,
Varga Sándor
, az SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék adjunktusa és MTA BTK ZTI tánckutatója,
Fügedi János
, az MTA BTK ZTI tudományos főmunkatársa, a Lábán-kinetográfia elismert szakértője, illetve
Kovács Gábor
tánctörténész, az SZTE JGYPK docense oktattak. Vendégoktatók is kivették a részüket a tudományos munkából:
Könczei Csilla
, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatója és
Fülemile Ágnes
, az MTA BTK NTI kutatója. A Choreomundus hallgatói nem csak nemzetiségükben alkotnak heterogén csapatot: akadnak művészek, koreográfusok, tánctanárok, antropológiai, néprajzi végzettséggel rendelkező szakemberek, akik még mélyebben szeretnének megismerkedni a tánccal mint örökséggel.
A program egyik legszínesebb egyénisége
Sristi
Nepálból, aki tanárként tevékenykedik, vak embereknek oktat táncot. Sristi 16 évesen vesztette el látását, immár több mint négy éve foglalkozik tánctanítással. Számára a lényeg az, hogy a mozgást nem esztétikai szempontból használja fel, hanem mint szociális tevékenységet, annak jegyében, hogy megváltoztassa a társadalom hozzáállását a vak emberekhez.
Órái során látókat is foglalkoztat, letakart szemmel, hogy jobban átélhessék, hogy a táncnak különböző dimenziói vannak, jobban érezzék a környezetet, és hogy így közelebb kerülhessenek egymáshoz, és közösen élvezzék a táncot. „Nem szabad hagynunk, hogy bárki előtt korlátok legyenek, én ezen a módon próbálom megteremteni a szolidaritás lehetőségeit, mert a tánc mindenkié” – fogalmazott Sristi. A fiatal tánctanár igen aktív és önálló, 2012 óta folyamatosan utazik, járja a világot, elmondása szerint azért, mert vakok mindenhol vannak – meg akarja őket ismerni, milyen igényeik vannak, és ez által ő is tanul, illetve megosztja a tapasztalatait az emberekkel. „Megtanultam, hogy Magyarországon minden problémára van megoldás, vakként nem egyszerű részt venni a programban. Rengeteg kihívás ért, de minden problémára találtunk megoldást, jól sikerült a bizalmat kiépíteni, amit tovább is tudok vinni, hogy segítsek másokon” – foglalta össze tapasztalatait Magyarországról. A Choreomundus idején Sristit
Juan
segíti, aki, bár perui származású, tanulmányai miatt már több mint nyolc éve Norvégiában él, ahol egy elektronikai cég kommunikációs munkatársaként dolgozott. Azonban szenvedélye a zenéhez és a tánchoz köti: capoeira-val, brazil harcművészeti tánccal foglalkozott, aminek nyomán kapcsolatba került a tánccal, és e lelkesedéstől fűtve jelentkezett a mesterképzésre. „Nagyon tetszett, hogy itt különféle végzettségű emberek találkoznak és olyan kérdések is felmerülnek, melyeken egyébként soha nem gondolkoznánk, mint például, hogy mi is a maga tánc, a zene vagy a mozgás, ráadásul ezeket az érdekes kérdéseket egy nemzetközi program keretein belül járhatjuk körbe” – mesélt motivációjáról Juan.
Lelkesedése töretlen, a Choreomundus lezárulta után egy újabb képzésbe szeretne belefogni, ami szintén zenéhez és tánchoz kötődik. Konkrét tervei között szerepel, hogy Peruban zapateo tánccal foglalkozzon, és a programban szerzett tudást felhasználva népszerűsítse ezt a táncot hazájában.
Thabile
egyenesen Dél-Afrikából érkezett, mivel számára a Choreomundus pontosan azt kínálta, amivel foglakozni akart, ugyanis a zene és tánc néprajza egyaránt része a képzésnek. Az ő célja pedig egy esettanulmány megírása, amihez tökéletesen illik a program, hiszen megismerheti a különböző népek zenéit és táncait. Thabile kutatási témája kimondottan Magyarországhoz kötődik, a hazai táncházak jelenségét tanulmányozza mint szociális és kulturális közösséget, ahol a fiatalok - vidékiek és városiak egyaránt - együtt táncolnak és élvezik a népzenét. Thabile jövőbeni terveiben kiemelt szerepet tölt be a képzés, ugyanis hazájában a dél-afrikai hagyományok megőrzésével és ápolásával szeretne foglalkozni, Juan-hoz hasonlóan ő is az itt szerzett tapasztalatokra támaszkodva szeretne hozzájárulni a népszokások fenntartásához saját országában. „Azért csatlakoztam a programhoz, hogy tanuljak más népek kultúrájáról és arról, hogy a világ más tájain hogyan viszonyulnak a kultúrához, hogy néz ki a kulturális politika, mert Dél-Afrikában ez még gyerekcipőben jár” – fejtette ki Thabile.
Rendkívül hasznosnak érezte azt, hogy részt vehetett különböző fesztiválokon (különösen a 2016 nyarán rendezett XXVII. Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál programjain), a színpadon és a színfalak mögött lehetett részese a fellépéseknek, nem mellesleg nagyon jó mentorokkal. „Dél-afrikaiként teljesen más környezetbe kerültem Magyarországon és azt, hogy nagymértékben különbözöm az itteni emberektől, egyáltalán nem negatívumként kezeltem, sőt saját magamról is többet tudtam meg” – tette hozzá. A Choreomundus hallgatói az itt töltött szemeszterben több ízben is bemutatták és tanították az érdeklődő szegedieknek és külföldi egyetemistáknak saját táncaikat az „International Folk Dance Nights” és a „Dance with the World” programok keretében a Szent-Györgyi Albert Agórában. Az NKA Halmos Béla Ideiglenes Kollégiuma által is támogatott estek célja az interkulturális ismerkedés, a tánc mint nemzetközi nyelven való „társalgás”, valamint a magyarok számára egzotikusnak ható mozgásformák mögöttes tartalmainak megismerése volt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.