Szegedi szobrász alkotását avatták fel Koppenhágában

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára szoboravatással emlékezett Magyarország Koppenhágai Nagykövetsége. Az ünnepségen - a helyi magyarság számára egyfajta új zarándokhelyként - felavatták Povl Bang-Jensen, egykori dán diplomata, a magyar forradalom és szabadságharc dán hősének, Tóbiás Klára szegedi szobrászművész által készített mellszobrát.

Povl Bang-Jensen

ENSZ-alkalmazottként titkára volt annak a bizottságnak, amely a világszervezeten belül a forradalom leverésének körülményeit vizsgálta. Amikor vezetőitől azt az utasítást kapta, hogy adja át azon magyar menekültek névsorát, akik csak névtelenül vállalták a bizottság előtti tanúságtevést, megtagadta az utasítás teljesítését. Ennek következtében ENSZ-állásából elbocsátották. 1959-ben egy New-yorki parkban holtan találták.

Halálának körülményei a mai napig tisztázatlanok.

1991-ben Magyarország köztársasági elnöke Povl Bang-Jensent posztumusz elnöki kitüntetésben részesítette. Az azóta eltelt időszakban a tragikus sorsú diplomatáról, a magyar forradalom és szabadságharc dán hőséről keveset lehetett hallani. Ezért is döntött úgy a magyar nagykövetség, hogy tiszteletére, a 60. évfordulós ünnepségek keretében szobrot állíttat Koppenhága Frederiksberg városrészének temetőjében található sírhelyén. A temető a városrendezési tervek szerint 2020-tól közpark lesz, így ettől az időponttól Dánia fővárosában közterületen áll majd a dán és a magyar nemzet kapcsolatának bronzba öntött szimbóluma.

Tóbiás Klára

szegedi szobrászművész alkotását a Bang-Jensen család tagjainak, valamint Dániában élő ’56-os magyarok, illetve a szobrász családjának jelenlétében avatták fel. Dánia első magyar köztéri alkotását

Íjgyártó István

, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős államtitkára, valamint

Bertel Haarder

dán kulturális miniszter november 25-én ünnepélyes keretek közt avatta fel. Íjgyártó István beszédében kiemelte, hogy „a dán diplomata és ENSZ-tisztviselő Povl Bang-Jensen

<...>

személyében, tettében és tragikus sorsában drámai sűrűséggel talált egymásra a dán és a magyar nemzet. Povl Bang-Jensen révén 1956 nemcsak magyar, hanem dán ünnep is: a szabadság, az erkölcsi tartás, az elvek melletti kiállás, a szolidaritás ünnepe.” Köszöntőjében Bertel Haarder az emlékezés fontosságára és Bang-Jensen példamutató erkölcsi tartására utalt, mint a mai emberek számára legfontosabb üzenetre. Tóbiás Klára gondolatait a szoboravató közönségének unokája tolmácsolta. Mint elhangzott, az alkotót mélyen meghatotta az, hogy Povl Bang-Jensen „habozás nélkül döntött a becsület diktálta út mellett. Életét áldozva az örök emberi erkölcs oltárán. Mosolya könnyeket csalt a szemembe, s könnyeimen keresztül próbáltam e nemes ember arcvonásait, s ami vonásai mögött olvasható megörökíteni.” Az ünnepségen jelen voltak az egykori diplomata USA-ban élő leszármazottai, az ’56-os dániai magyarok, a dán Külügyminisztérium magas rangú képviselői, a dán gazdasági és társadalmi élet képviselői, a dániai egyházak vezető képviselői, a diplomáciai testület tagjai, köztük

Czeslaw Kozon

Koppenhága püspöke, valamint a dániai magyarság képviselői.