Robert Christian Bachmann: a Szent Gellért Fesztivál kezdetektől a legmagasabb minőségre törekszik

A Szent Gellért Fesztivál a kezdetektől a legmagasabb zenei minőségre törekszik - hangsúlyozta az MTI-nek Robert Christian Bachmann karmester, a szombaton kezdődő szegedi komolyzenei programsorozat művészeti vezetője.

A fesztivál nem csupán a zene fogyasztásáról szól, hanem a zeneszerető közönség új generációjának kiműveléséről is - fűzte hozzá. Felidézte: amikor

Kiss-Rigó László

szeged-csanádi megyéspüspök megkereste a rendezvény ötletével, örömmel mondott igent, mert csodálatos dolognak tartja, hogy új kulturális életet lehelhettek a városba, amely oly sokat szenvedett történelme során. A csaknem egy évtizede életre hívott Szent Gellért Fesztivál programjának alapját idén is három szimfonikus hangverseny adja, amelyen a Szent Gellért Akadémia saját zenekara lép fel többek között

Vivaldi, Mozart

és

Beethoven

zenéjét játszva. Az együttes megalapítását felidézve

Robert Christian Bachmann

hangsúlyozta, hogy egy új minőséget szerettek volna létrehozni Szegeden. "Elég hamar nyilvánvalóvá vált, hogy kizárólag a helyi zenészekkel ez nem lehetséges, de nekik is lehetőséget adtunk, hogy csatlakozzanak" - mondta. Hozzátette: a helyi zenei világgal való együttműködés megerősödését jelzi, hogy idén a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának hallgatói és oktatói a korábbinál nagyobb hangsúllyal képviseltetik magukat az immáron valódi hagyománnyá vált fesztiválon. A művészeti vezető úgy látja: a Szent Gellért Fesztivált a minőség, az öröm és a bensőséges előadásmódból fakadó kivételes atmoszféra különbözteti meg a többi hasonló komolyzenei rendezvénytől. "Az elmúlt években kiváló zenészekből egy valódi családot teremtettünk Szegeden, és egyfajta mennyországot hoztunk létre nem csupán a helyi, hanem a külföldi zenekedvelők számára is" - fogalmazott, kiemelve: a fesztivál magyar és külföldről érkező zenészei a legnagyobb örömmel vállalják a fellépést Szegeden, és ezt érzi a közönség is. A karmester szerint a fesztivál nem világsztárok Szegedre csábításával akar nézőket toborozni, viszont missziójuknak érzik, hogy teret adjanak a feltörekvő fiatal tehetségeknek. Példaként említette Balog Zsolt zongoraművészt, a Zeneakadémia tanárát, aki még diákként lépett fel először Szegeden. Kiemelte a fesztivál fellépői közül a szlovák származású

Michal Stahel

csellóművészt is, aki még nincs 40 éves, de mára az egyik legünnepeltebb előadó a régizene világában. "Semmi sem fontosabb, mint hogy a fiatal tehetségek lehetőséget kapjanak megmérettetni magukat. Kitartás és állhatatosság, ez a mi legfőbb elvünk a kezdetek óta, ezek nélkül nincs minőség. Nem gyors, hanem tartós karrierekre van szükség" - hangsúlyozta. A fesztivál szeptember 24-én ünnepi szentmisével kezdődik a székesegyházban, majd Szeged és folyója címmel az 1879-es nagy árvízről, a város és a Tisza kapcsolatáról nyílik kiállítás a Móra Ferenc Múzeum rendezésében a Dóm Látogatóközpontjában. Este a

Mága Zoltán

által indított Hangok és harangok című koncertsorozat szegedi állomásának ad otthont a templom, a koncert bevételét az egyházmegye Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató kapja. A dél-alföldi régió koraszülött gyermekeit és családjukat segítő Korábban Érkeztem Alapítvány idén harmadik éve kap lehetőséget arra, hogy a fesztivál keretein belül szervezze meg jótékonysági hangversenyét. A szeptember 26-i koncerten

Rost Andrea

és

Dolhai Attila

lép föl a Szegedi Szimfonikus Zenekar kíséretében. Immáron második alkalommal lép föl szeptember 30-án a fesztivál zenekara a fővárosban,

Szent Gellért

vértanúságának közelében, a Pesti Vigadóban, ahol Robert Christian Bachmann mellett a dél-koreai

Jun Kuk Li

, a salzburgi Mozarteum Zeneegyetem tanára vezényel. A fesztivál zárásaként a szegedi Dómban a Budapesti Tomkins Énekegyüttes ad koncertet, amelyet

Mészáros Zsolt Máté

orgonista játéka egészít ki. Robert Christian Bachmann beszélt arról is, hogy a Szeged-Csanádi püspökség elismerést érdemel, amiért egy olyan világban, ahol az emberiség a valaha létezett legnagyobb problémákkal néz szembe, és ahol több helyen, például Szíriában szisztematikusan pusztítják a kulturális értékeket, mindent megtesz azért, hogy ápolja a nyugati kereszténység kulturális és művészeti kincsét. "Többnyire szent zenét, musica sacrát játszunk. Beethoven is a musica sacra zeneszerzője volt, idén az ő Pastorale szimfóniáját vezénylem Szegeden" - mondta, megjegyezve, hogy a nagy német zeneszerző ebben a művében is végig Istenhez beszél.