Kultúra

Miért kerülnek kövek a sírokra? - a holokauszt vásárhelyi áldozataira emlékeztek

Miért kerülnek kövek a sírokra? - a holokauszt vásárhelyi áldozataira emlékeztek

2016. június 16., csütörtök
Miért kerülnek kövek a sírokra? - a holokauszt vásárhelyi áldozataira emlékeztek
__HOL_0001

A vásárhelyi zsinagóga órája a mai nap is azt az időpontot – tíz óra tíz percet – mutatja, amikor 72 éve, 1944. június 16-án elhurcolták a város 737 zsidó polgárát. Hódmezővásárhelyen akkoriban ezerötszáz zsidó lakott, és a városban a Beretzk Pál polgármester-helyettes által vezetett helyi közigazgatás ellenállása eredményként nem jelöltek ki gettót. A kutatás 470 vásárhelyi zsidó mártírt tart számon, rájuk emlékeztek ma a Magyar Tragédia 1944 Kiállítóhelyen és a zsinagógában.

A megemlékezésen

Vanderstein Noémi

, az Országos Rabbiképző — Zsidó Egyetem doktorjelöltje tartott előadást a zsidó gyász- és temetkezési szokásokról „Jobb a név a jó olajnál és jobb a halál napja a születés napjánál”, Kohelet könyvéből választott címmel. "Egy-egy zsidó település létrehozásakor az elsők között jelölték ki a temető helyét" – mondta el az előadó, aki részletezte a hagyományos zsidó családokban a halálesetkor követett szokásokat, így például azt, hogy a kancsóból olyankor az udvarra öntik a vizet, a haláleset visszafordíthatatlanságát szimbolizálva. A halott öltöztetését a hagyomány szerint csak arra jogosult személy végezheti, az elhunytra fehér ruhát öltenek, a feje alá a szentföldről származó földnek kell kerülnie, s a halottat a temetéshez egyszerű koporsóba fektetik. A gyászolók a búcsúztató szertartás kezdetén ruháikat megszaggatják, ezzel is kifejezve örömtelenségüket, míg a halottat a sírig kísérő útjuk során hétszer állnak meg imádkozni. Vanderstein Noémi a zsidó temetőket ismertetve beszélt arról, hogy kell, hogy legyen egy – a keresztény megnevezés szerinti ravatalozóhoz hasonló – szertartási épület, ahol a halott öltöztetése és a gyászolók ruháinak megszaggatása is történik. A zsidó szokások szerint a temetést követő harminc napban nem látogatják a sírhelyet, megnyugvást hagyva a halottnak és saját lelküknek is, majd az egy hónap elteltével mennek ki először a temetőbe. A sírokon héberül olvasható az elhunyt neve, valamint egy-egy jel, amely a halottnak a közösségben betöltött szerepére utal. A zsidó temetőbe nem visznek virágot, csak kavicsot helyeznek a sírra – így nem kerülhet egyik sírra kisebb, míg a másikra nagyobb sírcsokor, viszont a kavicsok száma jelzi, hogy hányan emlékeznek az elhunyt személyre. Az előadást követően a megemlékezés résztvevői a zsinagóga előterében elhelyezték az emlékezés mécseseit és köveit, miközben egy – idén januári, szintén a Magyar Tragédia 1944 Kiállítóhelyen megvalósult projekt során rögzített – felvételen a Németh László Gimnázium diákjai olvasták fel a vásárhelyi holokausztáldozatok névsorát.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.