A negyedszázada elhunyt Grezsa Ferenc irodalomtörténész professzorra emlékezve rendezte meg pénteki konferenciáját az Emlékpontban előadótermében a Németh László Társaság, a Németh László Gimnázium és Általános Iskola, a Bethlen Gábor Református Gimnázium és az Emlékpont. A Bethlen egykori tanárának, igazgatójának, majd a szegedi főiskola, később egyetem tanszékvezető tanárának pályáját Miklós Péter, az Emlékpont vezetőjének köszöntőjét követően Füzi László irodalomtörténész vázolta fel.
Mint elhangzott:
Grezsa Ferenc
három kötetet jelentetett meg
Németh László
munkásságáról, amelyek közül az első az író vásárhelyi korszakát bemutató kiadvány volt.
Füzi László
felidézte a Grezsa Ferenctől hallott, rá jellemző mondatot is: én legjobban olvasni szeretek! A konferencia elnöki tisztét betöltő
Monostori Imre
irodalomtörténész előadásában Grezsa Ferenc írásainak jegyzékének átvizsgálása során szerzett tapasztalata alapján a huszonöt éve elhunyt irodalomtörténészt rendkívül termékeny szerzőnek nevezte, rámutatva, hogy publikációinak száma akkor sem csökkent – adminisztratív terheinek növekedése ellenére –, amikor a vásárhelyi gimnázium vezetésével bízták meg. Az előadó kiemelte: a jelentős életművet megalkotott Grezsa Ferenc mindössze 59 évet tölthetett közöttünk.
Mórocz Gábor
szerkesztő előadásában felidézte: Németh László pályafutásának első időszakában kötődött a Nyugat folyóirathoz, amelyben számos publikációja jelent meg, azonban 1932-től szakított a lappal, s elindította egyszemélyes folyóiratát, a Tanút. Az előadó kifejtette: az új lap nem az előbbiről szól, viszont annak kritikájának tekinthető.
Bíró Zoltán
irodalomtörténész az 1943-as szárszói írótalálkozó körülményeiről elmondta: akkor már látható volt, hogy Németország a háborút elveszíti, s a találkozó részvevői a továbbélés lehetőségeit vázolták fel. Szárszói beszédében Németh László nemcsak a háború pusztításaitól óvott, hanem sokkal inkább a háborút követő újrarendezés várható negatív hatásait vázolta, hiszen a ránk küldhető új hatalmaknak van sajtója, pénze és fegyvere, míg nekünk csak irodalmunk és némi lelkesedésünk akad – idézte a beszédet Bíró Zoltán. Németh László nem írt összefoglaló irodalomtörténeti kötetet, viszont számos helyen publikált egykori szerzőkről és műveikről – erről
Ekler Andrea
szerkesztő, kritikus szólt előadásában, aki ezeket a publikációkat összesítette egy kiadványsorozatban. Mint elmondta, szubjektív, rendhagyó irodalomtörténetté állt össze az anyag, amelyet Németh László irodalmisága és személyessége tesz olvasmányossá. A konferenciát záró előadásában
Kovács Imre Attila
irodalmár, az Emlékpont munkatársa Németh László Égető Eszter című regényét vette górcső alá. Az előadó rámutatott: a dramatikus jelenetek forgószínpadaként is jellemezhető regény legapróbb motívumai is jelentéssel bírnak, de komoly tájszótár állítható össze a műben szereplő vásárhelyi népi kifejezésekből, és számos helyen élt Németh László az egyéni szóalkotás eszközével is. Az ülés résztvevői a Bethlen Gábor Református Gimnázium aulájában megkoszorúzták Grezsa Ferenc és Németh László mellszobrát, amelyet megelőzően az iskola egykori igazgatójáról a jelenlegi direktor,
Kádár Péter
kijelentette: Grezsa Ferenc nem adta alább a teljesség igényénél, s miközben a múlt értékeit átmentette, a mai jelent előlegezte meg munkásságával.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.