A Tartuffe-ben a zenekarnak is külön szerepet szántak

A Tartuffe Moliére talán egyik legismertebb komédiája, amit a középiskolások elsősorban az érettségi tételekből ismerhetnek. A kedvelt, számtalan megközelítésben feldolgozott vígjátékot a szegedi színházbarátok körében egyre népszerűbb fiatal rendező, Hollós Gábor állítja színpadra áprilisban, egy újabb megközelítésben. Hogy mitől lesz más a már-már végtelenségig nyújtott Tartuffe-történetektől, arról Somogyi-könyvtárban rendezett közönségtalálkozón mesélt a címszereplő, Pataki Ferenc oldalán.

Nem is könnyű feladat olyan előadást színre vinni, mellyel kapcsolatban többeknek van már színházi élménye.

Hollós Gábor

szerint, aki látott már Tartuffe-öt, él benne egy színpadi kép, jól körülhatárolható jellemrajz a szereplőkről, ezeket az előképeket pedig nem könnyű levetkőzni. Még a színészeknek sem.

Pálfi Zoltán

a keddi színházi sajtótájékoztatón beszélt arról, hogyan hámozgatja a szélsőséges Orgon szerepét, míg

Pataki Ferenc

addig nem ásta bele magát mélyebben Tartuffe karakterébe, amíg meg nem beszélte a rendezővel, milyen előadást álmodott meg. (Pataki egy korábbi rendezésben a szerelmes Valért is játszotta.)

Moliére

komédiája, bármely korban vegyék is elő, időszerű. Ám a képmutató Tartuffe-féle figuráknak Hollós szerint ma már egészen más funkciójuk van, mint az író korában - ezt a gondolatot dogozta bele a szegedi bemutatóba. Véleménye szerint a hit és a hinni akarás ma már nem is annyira a vallásban keresendő, a maga módján jelen van a művészetekben, a sportban, vagy akár a politikában is. Ez a "modern" Tartuffe pedig bármely területen képes visszaélni az emberek elvakultságával, mégsem biztos, hogy ő a legnagyobb erkölcsi bűnös a darabban - vetette fel az elképzelést a közönségtalálkozón. Utóbbi gondolatra erősített rá Pataki Ferenc is, aki szándékos vaksággal vádolja Orgont és az anyját (

Fekete Gizi

), mivel azok tisztában vannak vele, hogy Tartuffe megbízhatatlan figura, bigottságuk mégsem hagyja felismerni az igazságot, s szerinte ez a valódi veszély.

A történetet modern környezetben képzelte el a fiatal rendező. Orgonnak és anyjának kertes, medencés házat tervezett

Mira János

díszlettervező, ezzel szemben ruháik - Tartuffe-ét is beleértve - kortalanságot sugallnak. Hollós Gábor a közönségtalálkozón azt mondta, bátorkodott átstrukturálni az eredeti történetet azzal,

Petri György

és

Vas István

fordítását is felhasználta a szövegkönyvben, kikerülve ezzel a napjainkban életidegennek számító kényszerházasság jelenségét például. Pataki Ferenc a beszélgetés végén megjegyezte, a zenekarnak (

Brestyánszki Bernadett

–cselló,

Brestyánszki Dína

–hegedű,

Lengyel Zoltán

–basszusgitár,

Szokol Szilárd

–dob,

Ampovics Zsolt

–gitár) külön szerepet szántak a darabban. A formáció az előző évadban a Frankenstein zenei aláfestését szolgáltatta, ezúttal azonban amolyan házi zenekarként jelennek meg a színpadon, akik reflektálnak is a körülöttük történtekre. A Tartuffe című komédiát a Szegedi Nemzeti Színház Kisszínházában mutatják be április 15-én, 19 órakor. Főbb szerepekben: Tartuffe-Pataki Ferenc, Orgon-Pálfi Zoltán, Pernelle-né-Fekete Gizi, Elmira-

Szabó Gabi

, Cléante-

Barnák László

, Damis-

Szívós László

, Mariane-

Tolnai Hella

, Dorine-

Gidró Katalin

, Valér-

Poroszlay Kristóf

, Lojális úr-

Ferencz Nándor

.