Kultúra

A kollektív bűnösség elvének gyakorlati alkalmazása - Konferencia a 70 évvel ezelőtt megindult német kitelepítésről az Emlékpontban

A kollektív bűnösség elvének gyakorlati alkalmazása - Konferencia a 70 évvel ezelőtt megindult német kitelepítésről az Emlékpontban

2016. január 18., hétfő
A kollektív bűnösség elvének gyakorlati alkalmazása - Konferencia a 70 évvel ezelőtt megindult német kitelepítésről az Emlékpontban

"A demokrácia legszívósabb ellenségei távoznak ezzel az országból, és a nemzet legsötétebb mérgezőitől szabadul meg" - fogalmazta meg a politikai közhangulatot idéző véleményét a kommunista párt szegedi lapja 1946-ban a németek kitelepítésével kapcsolatban. A magyarországi németek elhurcolásának és elűzésének emléknapján, január 19-én 11 órai kezdettel tudományos tanácskozást rendeznek Hódmezővásárhelyen, az Emlékpontban. A hetven évvel ezelőtt megindult kitelepítés témáját öt előadáson járják körbe a meghívott szakértők.

A második világháború győztes nagyhatalmai Potsdamban arról állapodtak meg, hogy a közép- és kelet-európai németeket Németország valamely megszállási övezetébe telepítik át. Magyarországon, az 1945 decemberében megfogalmazott 12.330/1945. számú miniszterelnöki rendelet azt írta elő, hogy „Németországba áttelepülni köteles az a magyar állampolgár, aki a legutolsó népszámlálási összeírás alkalmával német nemzetiségűnek vagy anyanyelvűnek vallotta magát, vagy aki magyarosított nevét német hangzásúra változtatta vissza, továbbá az, aki a Volksbundnak vagy valamely fegyveres német alakulatnak tagja volt.” Az Emlékpont tudományos ülését

Zinner Tibor

, a Veritas Történetkutató Intézet kutatócsoport-vezetőjének előadása nyitja Szembenézés, 2016 címmel. A Budapest környéki németség deportálásáról Marchut Réka, az MTA kisebbségkutató intézetnek munkatársa tart referátumot. A soproni és a környező települések németsége a hűség "jutalmáért" ‑ az 1921 decemberi népszavazáson Magyarország mellett szavaztak ‑ 1946-ban hazájuk és választott országuk elhagyására kényszerült. E folyamatot mutatja be Krisch András, a Soproni Evangélikus Gyűjtemények vezetője. A magyarországi német nemzetiség identitásvesztése lesz a témája T. Molnár Gizella előadásának; a szegedi egyetem tanszékvezetője a '45 utáni nemzetiségpolitikákról is beszél a konferencián.

Miklós Péter

, az Emlékpont intézményvezetője néhány adalékkal szolgál a Csanád vármegyei németség kitelepítéséhez. A történeti kutatás eddig nem foglalkozott e témával, ugyanis ezen a területen nem éltek nagy tömbben németek. A kitelepítés három települést érintett - Almáskamarást, Kübekházát és Újszentivánt -, ahonnan 1946 áprilisában és májusában zajlottak a deportálások. „Elegendő, ha valakinek szép háza vagy gazdasága van, hogy a vagyonából kiforgassák”, azaz kitelepítsék, írta le a korabeli állapotokat

Reibel Mihály

, a németek lakta Elek katolikus plébánosa. Az egykori források arra is kitérnek, hogy Újszentivánra például több, mint háromszázan érkeztek a kitelepítés lebonyolítására és a "munkát" öt nap alatt végezték el. Az éppen hét évtizede kezdődött elüldözés első évében mintegy 120 ezer embert, 1947–48 folyamán pedig további ötvenezer személyt hurcoltak Németországba. A háború előtt csaknem félmilliós magyarországi német kisebbség létszáma több mint 200 ezerrel csökkent (a kitelepítettek számát mintegy 180 ezerre teszi a történeti kutatás). A kitelepítések után megmaradt német nemzetiséget tovább sújtotta a magyar politikai vezetés általi kollektív megbélyegzés, így az itt maradtak elvesztették, vagy a nyilvánosság előtt nem vállalták német identitásukat. Ennek bizonyítéka, hogy az 1949. évi népszámláláskor már csak két és fél ezren vallották magukat német nemzetiségűnek, és csupán 22 ezren német anyanyelvűnek (valójában a számuk 200 ezer körüli lehetett) - olvasható Miklós Péter a hétvégén megjelent tanulmánycikkében.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.