Új mesterveret örökíti meg a felújított dómot és az áthelyezett baldachint + FOTÓK

Az új érem egyik oldala a baldachint, a másik a dómot ábrázolja kívülről. Szabó Géza ötvösmester és Fritz Mihály tervező is erősen kötődik a Fogadalmi Templomhoz.

„

, s fontosnak éreztük, hogy ezt megörökítsük, legyen valami olyan, ami kézzel fogható módon emlékeztet erre” – indokolta az érem létrejöttét

Kondé Lajos

, a dóm plébánosa. Emlékeztetett, építészeti bravúr volt a hatvan tonnás baldachin áthelyezése a felújítás során. „Most már elvileg jó helyen van, az építkezés során praktikus okokból helyezték a korábbi pontba. Egy 1970-es években született szakvélemény is azt javasolta, hogy a baldachin a mostani helyére kerüljön át, ez végre megvalósult” – mondta. Nem előzmény nélküli az új érem, amely egy sorozat tagja.

Fritz Mihály

érem- és szobrászművész ugyan nem tervezte ezt a sorozatot, „csak születtek a darabok”. A legújabb érem egyik oldalán az áthelyezett baldachin van, a másikon a dóm a szerb templom felől nézve, „Szegedi Fogadalmi Templom 1879-1930” felirattal. Átmérője 42 milliméter, anyaga réz, amelyet az úgynevezett kénmájazás módszerével antikoltak. Az éremből egyelőre negyven darab készült, de

Szabó Géza

ötvösmester bízik benne, hogy verhet még belőle. Az éremkép ötlete is az ötvösmestertől származott, akinek határozott elképzelései voltak, de két-három terv elkészítése után találkoztak a szándékai Fritz Mihállyal. A művész nagyon izgalmasnak látja a Dóm tereit, ugyanúgy, mint a tervezési folyamatát az éremnek. Előbb nagy gipsz negatívba készíti el a formát, majd ezt kicsinyítik le, hogy éremméretű legyen a darab – így történt ez a mostani veretnél is. „Jó érzés a végleges munkát látni, mert más a méret, az anyag, a fényezés. Több változat esetén izgalmas, hogy melyik lesz a legszebb” – foglalta össze Fritz Mihály. Szabó Géza számára is sokat jelent a Fogadalmi Templom, édesapja már a templom építésének is aktív részese volt, mert a felsőipari iskola olyan sokrétű tudással látta el, amit itt is kamatoztathatott. Megmaradt emlékezetében az is, amikor édesapját egy tabernákulumba történő betörés miatt hívták a világháború után, s ő is elkísérte kisgyermekként szülőjét. Az 1950-es években államosították műhelyüket, majd kitelepítették a családot, az 1980-as években tudta újból elindítani a családi vállalkozást. Az egyházi témájú érmek mellett büszke arra, hogy ők készítik a Kazinczy-érmet, a Kölcsey-érmet, Szeged díszpolgári címéhez és a Pro Urbe-díjhoz járó érmet. , továbbá arra, hogy a „világ majdnem legmagasabb emberéhez”,

II. János Pál

pápához is eljutottak munkái, erről fotót is kapott. Eddig mintegy kétezer-ötszáz éremoldalt készített az ÉremVerde, s Fritz Mihály is ezernél több érmet tervezett.