Fekete Gizi minden előadás előtt izgul + FOTÓK

"Fekete Gizi jelenleg a vidék színjátszásának egyik legmarkánsabb, leghatározottabb karakterű színésznője" - írja a Szegedi Nemzeti Színház örökös tagjáról a teátrum honlapja. Valóban, a művésznő kisugárzása tekintélyt parancsoló: ő a klasszikus színjátszás "megközelíthetetlen" dívája, miközben végtelen hálával képes adózni szerető közönségének. A szegedi színház első Függöny előtt, maszk nélkül című beszélgetős estjének vendége a Jászai Mari-díjas színésznő volt.

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei nagyközségen, Cibakházán született művésznő már gyermekkora óta a színházba vágyott, annak ellenére is, hogy szülei kezdetben nem pártolták ambícióit. Debrecenbe költözve, majd később a szegedi Radnóti-gimnáziumba kerülve érett meg benne a végső elhatározás: felvételizni fog a Színművészeti Főiskolára. Iskolai évei alatt számos szavalóversenyen részt vett, Fekete Gizi többek között az ott szerzett élményeknek, a szerepléssel járó izgalmaknak, valamint a versek iránt érzett szeretetnek tudja be azt, hogy a színházak izgalmas világa felé kacsintgatott. Mint kiderült, a színművészetire csak többszöri próbálkozás után került be, ám ott,

Szinetár Miklós

Kossuth-díjas rendező és érdemes művész szárnyai alatt elsajátította a szakma csínját-bínját. "Azt gondolom, hogy ez hozzátartozik a szakmához. Az én lelkemben a versek úgy szólalnak meg, ahogyan az érzések, a gondolatok, amelyeket el kell játszani."

Fekete Gizit ugyanis nemcsak kiváló színészként ismerik, hanem szavalóként is gyakran találkozik vele a közönség különféle szegedi eseményeken, rendezvényeken. A színházi beszélgetést is több alkalommal "szakította meg" egy-egy kedvenc poétájától szóló és a felidézett életút aktuális állomásához kapcsolódó idézettel a kisszínházban ülők legnagyobb örömére. A főiskolai évekkel járó pezsgő fővárosi közeget, a reggeltől estig tartó kemény munkát és tanulást, a másodévesként Madách Színházban töltött gyakorlatos színészi éveket

Tóth Árpád

egyik költeményével idézte meg. "Benyújtottam a névváltoztatási papíromat, hogy Franciska szeretnék lenni. A nagymamát hívták Franciskának, akit nagyon imádtam, ráadásul nagyon tetszett a név. Szinetár nagyot nézett és megkérdezte: ezt miért? Mondtam neki, hogy tanár úr, ez a Gizella borzasztó. Ezzel ő egyetértett, de szerinte a Gizi sokkal jobban hangzott. Maga Fekete Gizi, mit kell ezen még változtatni? - kérdezte. Onnantól kezdve sosem Gizelláztak, már a Madáchba is Fekete Giziként kerültem fel a színlapokra."

A főiskola negyedik évében a kaposvári Csiky Gergely Színház tagjaként játszott, a

Barabás Tibor–Gádor Béla–Kerekes János

rendezte Állami áruház című darab annyira sikeres volt, hogy a Vígszínházban vendégjátékként szerepelt. Ekkor már négy éve házasságban élt

Rácz Tibor

színésszel, ám félő volt a nagy távolság és a kevés együtt töltött idő tökreteszi kapcsolatukat, ezért arra az elhatározásra jutottak: közösen új játszóhelyet keresnek. "Nagyon ragaszkodtunk egymáshoz és úgy éreztük, csak akkor tudjuk rendezni az életünket, ha választunk egy harmadik színházat, ahová együtt szerződünk. Rácz Tibor eljött az Operettszínháztól, én Kaposvárról. Úgy gondoltuk, hogy Szeged lesz az a hely, ahol élni tudunk, ahol boldogok leszünk. Itt született meg Rita lányunk is." A művésznő saját bevallása szerint mindig azzal a kéréssel fohászkodott Istenhez, hogy pályája legyen gazdag, de ne álljon be soha a gyorsan felfelé ívelő csillagok sorába, akik amilyen hamar felkapaszkodtak, olyan sebesen le is hullottak. Szegeden kezdetben meg is kellett küzdenie szerepeiért, míg férje karrierje szinte zökkenőmentesen indult, addig ő csak néhány mondatos szerepeket kapott. Ilyen volt

Thurzó Gábor

Holló és sajt, avagy van pápánk című darabja, amelyben kétmondatos szerepléssel bízták meg. Öröm az ürömben, hogy

Ruszt József

, a teátrum későbbi főrendezője látva ezt a pár soros fellépést, felfigyelt rá: Szofija karaktere

Király Levente

oldalán a Zikovékban akkor érte utol. A Kossuth-díjas művész azóta is állandó színpadi férje.

1982-től újabb fordulat következett be Fekete Gizi életében: az akkor még rendes színházi játszóhely nélkül működő zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházhoz került Ruszt József felajánlására. Kezdetben a teátrum egy hatalmas csarnok volt, azonban A csodálatos mandarin című néma darabban nyújtott alakítása akkora sikernek örvendett, hogy egy külföldi bemutatót követően - további alkotókkal - 6 díjat is bezsebelt. Alig egy év alatt felépült a kőszínház, a nyitóelőadással egyik legmeghatározóbb szerepe, az Ember tragédiája érte utol. "Rettenetesen szerettem. Éva az összes női alakot magába foglalja. Ha egy színésznő eljátssza Évát, akkor mindent eljátszik abból ami az ő nőisége, vagy egyáltalán, ami maga a nő, az anya, a szerető, a szerelem, a bosszú" - vélekedett. A Zalaegerszegen töltött évek alatt megszületett második gyermeke, Máté is. 1990-ben, mikor kiderült, hogy a színészházaspár

Korcsmáros György

, a prózai tagozat művészeti vezetőjének kérésére visszatér a Tisza-parti városba, mind a színház szerelmeseinek, mind pedig a társulat részéről komoly várakozás előzte meg érkezésüket. Nem túlzás azt álltani, hogy a művésznő színészi pályája Szegeden teljesedhetett ki igazán: monodrámák, prózák, sőt, igazi jutalomjátékok találták és találják meg azóta is. Bizonyos darabokban néhány esztendős különbséggel többféle szerep is megtalálta, hogy csak egy példát említsünk a Csongor és Tündében Mirigy és Tünde karakterét is jegyezte. "Minden előadás eltérő. Még egy adott előadásban egy szerepet eljátszani is más. Más a közönség, a találkozás, más energiák működnek." Arra a kérdésre, hogy minden vágyott szerepe megtalálta-e, nem szeretett volna egyértelmű igennel vagy nemmel felelni, mondván, ezt a titkot inkább megtartaná magának.

"Rosszullétig tudok izgulni egy előadás előtt. Nem hiszem, hogy ezt valaha is le fogom vetkőzni, vagy valaha is elmúlik az érzés. Így születtem és így is élek. De nagyon jó, amikor a darab végén túl vagyok rajta" - zárta mosolyogva Fekete Gizi a Függöny előtt, maszk nélkül beszélgetést, majd búcsúzóul - mintegy ajándékként -

Ady Endre

Köszönöm című versét is elszavalta. A Szegedi Nemzeti Színház következő beszélgetős estje április 28-án lesz, a vendég pedig nem más, mint Király Levente Érdemes művész.