Télapó, Jézuska, a jó és rossz küzdelme – karácsony, a legalkalmazkodóbb ünnep

A karácsonyt, a Megváltó eljövetelét immár több mint kétezer éve ünnepli a keresztény egyház, azonban a hosszú idő nem múlt el változások nélkül, a szeretet ünnepe mégis erősen fennmaradt a köztudatban.

„Az istenek minden nagy vallási hagyományban születnek, ilyen értelemben közvetlenül nem is, de közvetetten más istenszületésekhez is tartozhat ez a keresztény mítosz” – tájékoztatta hírportálunkat

Máté-Tóth András

, a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszékének vezetője. Az ünnep időpontja a téli napfordulóhoz, a leghosszabb éjszakához és a világosság eljöveteléhez köthető. A világvallások hagyományai, így a kereszténységé is egy-egy alapvető emberi tapasztalat értelmezését próbálja megadni. A Karácsony esetében a sötétségből a fénybe való átmenetnek a tapasztalata játszik szerepet. A sötétséghez kapcsolódnak az ember negatív tapasztalatai, a világossághoz pedig a pozitív tapasztalatok. Az ünnep ezt az átfordulást jeleníti meg az emberiség kulturális önreflexiójában. A kereszténység két évezred alatt sok fordulaton ment keresztül, az üldöztetéstől a nyugati világ meghatározásán át a mellőzésig és kigúnyolásig, azonban Jézus Krisztus születésének napját máig ünneplik világszerte. „Van egy folyamatos átalakulás, miközben a kereszténység vallási intézményei, a nagy egyházak veszítettek politikai befolyásukból, aközben a kulturális befolyásuk nem csökkent olyan mértékben. Az időtálló ünnepek ellenálltak a változásoknak, még akkor is, ha sokan panaszkodnak arra, hogy a karácsony idilli ünnepe elvesztette valódi tartalmát” – fejtette ki Máté-Tóth András. „Gyakran hallani, hogy a régen stabil családmodellek, amelyek miatt lehetett a szó szoros értelmében családi ünnepről beszélni megszűntek, így ezek már nem képesek igazi családi ünnepek lenni, az idill nem működik már, nem valósítható meg. Ennek ellenére látszik, hogy a Karácsony sokak számára jelent valamit, legalább egy nosztalgiát, ami azt jelzi, hogy az idill vágyak szintjén még erősen jelen van a mai modern emberben is” – tette hozzá az oktató. Magyar viszonylatban a kritikák megfelelő alapját adja a negyven évig fennálló szocialista rendszer kísérlete a társadalom vallástalanná formálására, melynek része volt a hagyományos keresztény ünnepek háttérbe szorítása, jelentésük elferdítése, tartalmuk megváltoztatása, több esetben szovjet hagyományokat átvéve. „A szocializmus időszakának számos olyan törekvése volt, ami arra irányult, hogy egy új időszámítást, egy új kultúrát vezessenek be Magyarországon, például próbálták egybemosni a Télapót a Karácsonnyal, ehhez kötődik, hogy Magyarországon a karácsony összekötődött a kisgyermekek megajándékozásával, ami a karácsony eredeti üzenetéhez nem sokban kötődik” – mondta el Máté-Tóth András. „Mindazonáltal a karácsony sokak számára megőrizte az eredeti vallási szokásokat, melyek még a háború előtt voltak általánosak” – utalt a szocialista kísérlet vallási téren is elért eredménytelenségére. Mindazonáltal a Karácsony ünneplése ma is formálódik. Magyarországon és a világ számos pontján a Karácsonyhoz kapcsolódóan sokan vetik fel, hogy szükség van újragondolásra, az ünnep dekonstruálására és rekonstruálására. Ez megmutatkozik abban, hogy különböző izgalmas, új típusú betlehemeket állítanak fel, például gázálarcot viselő szent családot, utalva arra, hogy már nem élhető a világ, nem lehet benne levegőt venni és az Isten fia olyan világba érkezik, melyben minden megfullad. „Ez az ünnep tartalmának kontextualizálása, jelenvalóvá tétele. Ezek a kísérletek szándékosan polgárpukkasztóak, azt mondják, hogy az idill hamis, tarthatatlan és pont az ellenkezőjét jelenti annak, mint ami eredetileg lenne az ünnep” – fejtette ki Máté-Tóth András. „Akadnak más törekvések, hogy közelebb hozzák a kérdéskört az ünneplőkhöz, például Latin-Amerikában hosszú ideig erőteljesen hangsúlyozták a karácsony azon részét, hogy mellette egy gyermekgyilkosság-sorozatról is szó van. Ebben a felfogásban nem a polgári, idilli Karácsony fejezi ki azt, amit a Biblia tanít, mert abban valójában a jó és a gonosz közötti kegyetlen küzdelemről olvashatunk” – fűzte hozzá. „A karácsony megünneplése mindig is egy kontextuális ünnepség volt, beleágyazódott abba a kortárs kultúrába, amiben az emberek ünnepeltek, és talán ezért is tudott fennmaradni, mert nem rigid, pontosan szabályozott ünneprendszer, hanem viszonylag nyitott, flexibilis ünnep. Ez az egyik titka annak, hogy még mindig létezik” – indokolta meg a karácsony mai napig tartó népszerűségét Máté-Tóth András.