Továbbra is csak becslések vannak az első világháborúban orosz fogságba került magyar katonák számáról

Továbbra is csak becslések vannak az első világháborúban orosz területen fogságba került magyar katonák számáról - derült ki a centenárium alkalmából rendezett kétnapos moszkvai történészkonferencián.

A pénteken véget ért tanácskozás az Orosz Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia világháborús összecsapását, annak hátterét és következményeit vizsgálta. A rendezvény a magyar és orosz tudományos akadémiai intézetek, a moszkvai magyar nagykövetség, a magyar levéltári intézet, valamint a kulturális központ szervezésében, a budapesti Hadtörténeti Intézet, a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a salzburgi és a debreceni egyetem közreműködésével jött létre. A Moszkvai Magyar Kulturális és Tudományos Központban tartott konferencián magyar és orosz kutatókon kívül egy-egy fehérorosz, üzbég, brit és osztrák történész is beszámolt kutatásai legfrissebb eredményeiről. "A centenáriumi emlékév döbbentett rá bennünket, hogy vannak lemaradásaink az első világháború kutatásában. Ilyen például a hátországban élők helyzete, a társadalomtörténeti vagy a szociális kérdések vizsgálata" - mondta el az MTI-nek

Seres Attila

, a Moszkvai Magyar Levéltári Intézet vezetője, a tanácskozás főszervezője. Hozzátette, hogy a tanácskozáson a hadifoglyok kérdésével is foglalkoztak, amely Magyarországon is súlyos válsághoz vezetett az első világháborút követő években. Csak Oroszországban 80-120 ezer katona esett fogságba. Számukat még mindig csak megbecsülni tudják. 1925-ig több hullámban hazatért a hadifoglyok többsége, de az 1930-as évek első feléből származó külügyi statisztikák szerint akkoriban nagyjából 8-10 ezer egykori magyar állampolgár élt a Szovjetunióban. Főleg olyanokról van szó, akik itt családot alapítottak - mondta Seres Attila. Az első világháború hosszú évtizedekig feledésbe merült a szovjet-orosz történelemkutatásban, meghúzódott az 1917-es bolsevik forradalom árnyékában. Most azonban, száz év távlatából, kellő távolságtartással lehet értékelni az akkori folyamatokat - hangsúlyozta az MTI-nek

Grigorij Skungyin

, az Első Világháború Oroszországi Kutatóinak Társasága nevű szervezet alelnöke. A több mint 120 szakembert összefogó, 1992-ben alapított történész társaság egyik vezetője szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy abban a történelmi korszakban élünk, amely az első világháborúval vette kezdetét, és amely "megszülte" a kommunizmus és a nácizmus ideológiáját.

Zeidler Miklós

az Eötvös Loránd Tudományegyetem új és jelenkori magyar történeti tanszékének oktatója a trianoni békeszerződésről beszélt pénteki előadásában. Az MTI kérdésére elmondta, hogy a jelenlegi ukrán válság és Moszkvának a délkelet-ukrajnai konfliktusban játszott szerepe miatt kialakult nemzetközi feszültség nem érződött a konferencián.