A Csillag bitófája és Rákosi a piaristáknál + FOTÓK

Az ötvenes évek börtöneinek és internálótáborainak a világát ismerhetik meg azok, akik ellátogatnak a piarista gimnáziumba, ahol Rákosi börtönei címmel nyílt kiállítás. Az Emlékpont múzeum tárlatán a Csillag börtön bitófáját is felállították, amit a hetvenes években még használtak.

A Rákosi börtönei című tárlat számos molinón és installáción keresztül mutatja be az ötvenes évek börtönviszonyait. Megtekinthető az a zárka is, ahol maga

Rákosi Mátyás

1930-tól raboskodott, illetve részben eredeti, a Csillagból származó tárgyak, például zárkaajtó, vaságy és stoki idézi fel az ötvenes évek magyar börtöneit. Külön molinó mutatja be a rákosi-rendszer mártírjait, a rács mögé került költőket, a járási börtönöket és az őrzőket, vagyis azokat, akik az elítélteket felügyelték. Hazánkban egyetlen történész foglalkozott a börtöntörténettel, így

Tamáska Péter

két kötetéből indultak ki az Emlékpont múzeum történészei, akik levéltárakba is kutattak, illetve a Csillag börtönben is. „Eleinte csak az 1950-es évek börtönvilágát szerettük volna bemutatni, de eszembe jutott, hogy a Csillagban raboskodott Rákosi Mátyás tíz évig, aki végül börtönné változtatja egész Magyarországot, így ezt a momentumot is beépítettük a tárlatba. A rákosit megformáló bábúval utalunk arra a kiállításon, hogy ő is politikai fogoly volt. Az más kérdés, hogy a két háború között sokkal jobb körülmények között éltek a politikai foglyok, mint a Rákosi-korszak idején” – nyilatkozta portálunknak

Vincze Gábor

, az Emlékpont történésze. Hozzátette, az időszaki tárlatukkal egy olyan időszakot próbáltak felvillantani, amit a szakirodalom sem tárgyal. „A kutatómunka során érdekességekre is fény derült, egészen az 1960-as évek elejéig járási börtönök voltak Magyarországon, minden egyes járásbíróságnak volt fogdája, ahol az ötvenes években olykor politikai foglyok is voltak” – részletezte.

Vincze Gábor elmesélte, hogy rengeteg fegyelmi ügyről találtak feljegyzést, melyekből kiderült, hogy a börtönőrök ittak és rendszeresek voltak a botrányok. Előfordult, hogy egy járási fogda parancsnoka részegen elaludt, nyitva hagyta a zárkaajtót, így az elítélt egyszerűen kisétált. A politikai foglyok számát azonban nehéz meghatározni, ugyanis a köztörvényes bűnözőként számon tartottak között is sok politikai fogoly volt. Az Emlékpont történésze szerint fél millió fölött lehetett a tényleges politikai foglyok száma, amennyiben a kulákokat is hozzá számítják. „Politikai okokból kivégzések már 1946-47-ben is voltak, míg az utolsó 1963-ban, vagyis majdnem másfél évtizeden keresztül tartott ez az időszak” – tette hozzá. Megtudtuk, az ötvenes években nagy volt a különbség a börtönök között, a Csillag például modern volt, angol WC-vel és távfűtéssel, míg például a váci és a márianosztrai büntetés-végrehajtási intézet nem börtönnek épült, küblit használtak és a cellák fűtetlenek voltak. A tárlat kurátora,

Mészáros Tamás

történész úgy fogalmazott: minden társadalmi berendezkedésben szükség van büntetés-végrehajtási intézményekre, ám a diktatúrák idején nem arra használják a börtönöket, hogy megvédjék a társadalom érékteremtő részét az értékeket pusztítókról, hanem arra, hogy megfélemlítsék, megtörjék a társadalom egészét. „A diktatúra, a rákosi-rendszer megtörte Magyarországot, a legegyszerűbb embereket is, akik másként mertek gondolkodni. Rákosi jelszava az volt, hogy 'aki nincs velünk, az ellenünk van', és ezt szó szerint értették” – hangsúlyozta Mészáros Tamás. Elmondta, a hódmezővásárhelyi Emlékpont vándorkiállítását összesen hat helyszínen mutatják be, a kiemelten fontosnak tartják, hogy a diákok is megismerkedjenek ezzel a korszakkal. „Azt tapasztaljuk, hogy a családok nem beszélnek a Rákosi-diktatúrára alatt történtekről, ha a gyerekek ismernék nagyszüleik, dédszüleik történetét, akkor a 20. századra sokkal jobban rálátnának” – fogalmazott Mészáros Tamás.

Károlyi Attila

, a piarista gimnázium igazgatóhelyettese elmondta, a Rákosi börtönei című tárlat november 15-éig ingyenesen tekinthető meg az iskola aulájában.