Újszegeden is szereti a tik a meggyet + FOTÓK



Rideg Sándor Indul a bakterháza ugyanakkorát ütött Bereményi Géza átiratában, mint a klasszikussá vált filmrendezés. Az Újszegedi Szabadtéri Színpad komédiáján az is a térdét csapkodhatta, aki betéve ismeri már Regős Bendegúz minden ízes tréfáját. Kiderült végre az is, hogy milyen lenne a világ, ha tehénpásztorok irányítanák azt.
Bendegúznak nincs szerencséje: a tűzrőlpattant, éles eszű de rakoncátlan legényt anyja szolgálatba adja egy Isten háta mögötti bakterházba. Marhapásztorként kevés az ebéd, és még azt is gyorsan leszaladja a ténsasszony haragja elől menekülve, miközben a nagybecsű bakter körül fenekestül felfordul a világ. A történetet már jól ismeri mindenki
Rideg Sándor
regénye és
Mihályfy Sándor
rendezése alapján, azonban még ezek ismeretében sem kellett unatkoznia annak, aki szombat este a Szegedi Szabadtéri Játékok előadását választotta.
Bereményi Géza
átdolgozásában a történet éle mit sem csorbult, sőt: a színpadi darab más jeleneteket hangsúlyozott ki jobban, mintegy kiegészítve a komédiát, még egyet csavar a bakterház szürreális világán. Legyen akármilyen erős
Bagó Bertalan
rendezése, az előadás mit sem ért volna a jellegzetes suttyólegény ízes beszólásai nélkül.
Árgyelán Ádám
azonban méltó volt Regős Bendegúz szerepére, aki egy kicsit mindannyiunkban fel tudta idézni a tavaly tragikus módon elhunyt
Olvasztó Imre
gyermekkori alakját. A díszletként funkcionáló falvédők egyszerű keretet adtak a cselekménynek, egyben egy pillanatig sem vonták el a közönség figyelmét a színészek játékáról. A szereposztás egyébként is parádés, a vajákoskodó piócást előadó
Kricsár Kamilltól
a vízibetegséget megszenvedett bakterig, akit
Gáspár Sándor
személyesített meg. Külön ki kell emelni a Banya szerepében játszó
Kubik Annát
, a Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész burleszkbe hajló előadásával új oldaláról mutatkozott meg a közönség előtt. Még a pótszékeken is párosával ült a közönség, a kicsiktől a legidősebb korosztályig csapkodták a térdüket - nem az újszegedi liget szúnyoghadai miatt. Rideg Sándor halhatatlanná vált klasszikusa újabb fejezetekkel bővült, látható volt például, hogy mi történne, ha Bendegúz vágya teljesülne, és valóban tehénpásztorok irányítanák a világot. Talán nem baj, hogy ez a színpadon kívül nem valósult meg.