Nincs könnyű dolga a rendezőnek, ha balettelőadással szeretné lenyűgözni a közönséget. Adott egy fél évszázados sikerfilm, egy "táncolj minden körülmények között" életfilozófia, valamint egy szegedi és győri műhely, amely két napig ennek a szellemnek él. Harangozó Gyula mindezt összegyúrta.
Őrült férfiak szirtakit járnak a tengerparton, pedig percekkel korábban katasztrófa sújtott rájuk. Elhagyták a józan eszüket, vagy csak megtanultak máshogy gondolkodni a világról? A szegedi szabadtéri Zorba, a görögje a drámaiságból facsarja ki a jókedvelixír-cseppeket. A történetről röviden:
Nikos Kazantzakis
önéletrajzi ihletésű regényéből született – egyébként fél évszázados – darab Krétán játszódik, ahová hosszú távollét után érkezik vissza Basil, az angol író (
Artem Pozdeev
). Apja (
Horváth Krisztián
) lignitbányát hagy fiára, aki szeretne komoly vállalkozást építeni az ajándék köré. Útja során találkozik az igazi görög temperamentummal megáldott Zorbával (
Pátkai Balázs
), akivel habár nagyon eltérő személyiségek, hamar jó barátságot kötnek. A hedonista férfi annak ellenére is pozitívan tekint a világra, hogy munkája alatt beomlik a bánya, befuccsol a fakitermelő vállalkozás és megorrolnak rá, amiért a beszerző körút alatt elköltötte társa minden vagyonát. Basil azonban nem tud haragudni barátjára, ugyanis idővel ő is megtanulta mennyivel egyszerűbb az élet, mennyivel több örömet rejt, ha a gondokra annyi a válasz: Táncoljunk!
Ahogyan az 1964-es Oscar-díjas film, úgy a táncjáték sem vígjáték, még annak ellenére sem, hogy a főszereplők minduntalan táncra perdülnek. A krétai falubeliek begyepesedett emberek, akik kőkeményen kivetik maguk közül azt, akivel nem értenek egyet. A nép erejét kellett megtapasztalnia a szép özvegyasszonynak (
Gyurmánczi Diána
), akit pusztán azért kergettek a halálba, mert nem adta oda magát egy végül öngyilkosságba menekült fiúnak. Zorba is elveszít egy szerelmet, habár Bubulina (
Ströck Barbara
) érzései végig viszonzatlanok, halálos ágyán a görög megtartja beígért esküvőjüket. A két főhősnek sikerült visszaadnia a Basil és Zorba közötti különbségeket: az angol gentlemant szembeállítani a görög macsóval. Táncstílusukban is remekül megmutatkozott, főleg akkor, amikor először láthattuk őket együtt a filmből ismert egymást vállon ragadó mozdulatsorban. A szegedi táncosok szerves részét képezték a darabnak, a színészkedéssel eléjük gördített akadályt is sikerült legyőzniük. Egy biztos, hogy a látványvilágra senkinek sem lehet panasza: valóban azt a „wow” hatást kapjuk, mint amit
Harangozó Gyula
, rendező-koreográfus az előzetes sajtótájékoztatókon beígért. A
Dmitrij Simkin
tervezte színpadi látvány nem csak a 3D-s kivetítés miatt érdekes, a többlépcsős geometrikus szerkezet elképesztő vizuális effektekre képes, ráadásul a táncosokkal is sikerült kihasználni a meredek teret. A díszlet szétnyílik és összezár, attól függően, hogy Basil hajóját vagy bányáját akarja megjeleníteni.
Az első felvonás után szórványos taps érkezett a közönség soraiból, pedig közel teltházasra sikeredett a nyitónap. Nem feltétlenül azért, mert nem fogadták pozitívan a látottakat, egyszerűen csak nehezen követték a cselekményt (amennyiben nem ismerték a filmet). Visszatérve a szünetből – rövid egyeztetést követően a darabról – felpörögtek az események, egyre gyakrabban szakította félbe taps a táncművet. A végére rá sem lehetett ismerni a közönségre, tapsorkán és füttyszó dicsérte a Győri Balett és a Szeged Táncegyüttes produkcióját, az alkotókat és
Gyüdi Sándor
dirigálását is.
http://www.youtube.com/watch?v=4UV6HVMRmdk
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.