Nemzetközi konferenciát rendez az MTA a Dózsa-felkelés 500. évfordulóján

Nemzetközi konferenciát rendez a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Központ Történettudományi Intézete a Dózsa-felkelés 500. évfordulója alkalmából csütörtökön és pénteken - közölte az intézet.

A konferencia résztvevői elsősorban arra keresik a választ, miben különböztek és hasonlítottak az 500 éve zajló magyarországi események a korabeli Európát rendszeresen felrázó parasztháborúktól. Új eredményeket mindenekelőtt nemzetközi összehasonlító vizsgálatokkal és új megközelítésekkel lehet elérni a Dózsa-felkeléssel kapcsolatban,

Dózsa György

parasztvezér "legendákkal övezett figurája" pedig "a történeti forrásokban továbbra is rejtőzködik" - írták.

Erdélyi Gabriella

történész, a konferencia szervezője utalt arra: az erőszak megjelenése a vizsgálódásnak éppúgy fontos részét képezi, mint a különböző kultúrák találkozásából fakadó konfliktusok megoldási lehetőségei. A konferencia történészei egyebek mellett arra keresik a választ, hogy mi késztette az urakat és a parasztokat egyaránt a korban is szélsőségesen brutális erőszakra, hogyan mozgósítottak óriási tömegeket a túlvilági boldogság ígéretével, mit kerestek szép számmal nemesek és papok a parasztseregben, miért kellett Dózsa Györgynek a korabeli Európa közvéleményét is megdöbbentő kegyetlenséggel meghalnia, valamint hogyan került a "parasztkirály" utólag a sosem létezett tüzes trónra - sorolta. Kiemelte, abban egyetértenek a történészek, hogy a parasztság küzdelme az Ibériai-félszigeten, Itáliában, Angliában, Csehországban, az osztrák tartományokban és a Magyar Királyságban egyaránt a szabadságért folyt. Beszámolt arról, hogy

Peter Blickle

történész arról beszél majd, hogy ennek miért voltak hatékony eszközei az erőszakos konfliktusok, annak ellenére, hogy leverték őket.

Péter Katalin

előadásában azzal foglalkozik, hogyan törekedtek a korabeli parasztok a maguk mindennapi eszközeivel a szabadságra. A külföldi előadók többek közt azt fogják vizsgálni, hogy milyen szerepük volt a parasztvezéreknek, Dózsa mellett például a horvát

Matija Gubecnek

vagy a német

Thomas Müntzernek

az egyes korszakok és az egyes országok kollektív emlékezetében és történetírásában - jegyezte meg. Magyarázata szerint a korabeli hétköznapi tapasztalatok egészen más síkon vetítik elénk az eddig jobbára köztörténeti eseményként tárgyalt felkelés történetét, "amelyet minden korszak történetírói másra használtak fel". Az események újraértelmezése már igen korán elkezdődött, majd a 19-20. században a történetet új jelentéssel ruházták fel. A konferencián emiatt számos előadás a Dózsa-felkelés és a parasztháborúk későbbi történeti, művészeti és irodalmi ábrázolásaival foglalkozik - mondta.