Offenbach meséi Hoffmann történetei nyomán születtek
„Bizonyos karakterek nagyobb hangsúlyt kaptak, s megfűszerezték olyan áriákkal, amelyektől igazán izgalmas lesz ez a magyar nyelven felcsendülő előadás.” Juronics Tamással, a darab rendezőjével a pénteki premier előtt beszélgettünk.
Offenbach nem ért műve végére, ami szabad kezet engedett a rendezőknek. Számos verzió látott napvilágot a „tökéletes befejezésről”, mígnem tíz éve napvilágot látott egy olyan kiadás, amelyben az opera úttörőjeként emlegetett szerző kiegészítő anyagi is helyt kaptak. „Bizonyos karakterek nagyobb hangsúlyt kaptak, s megfűszerezték olyan áriákkal, amelyektől igazán izgalmas lesz ez a magyar nyelven felcsendülő előadás” – mondta
Juronics Tamás
, a darab rendező-koreográfusa. A három múzsa köré épülő szerelmi mesék Hoffmann eredeti elbeszéléseiből születtek, ezeket fűzte láncra Offenbach. Az első felvonásban hősünk szenvedélyes szerelemmel rajong egy bájos lányért, akiről kiderül, hogy bábu. Ezt a történetet a Homokember című novella ihlette. A második felvonásban a Crespel tanácsos elevenedik meg, amelyben a halálra énekeltetett Antónia-szerelem áll a középpontban, míg az utolsó rész, vagyis a kurtizán Giulietta-epizód alapja az Elveszett tükörkép című történet opera feldolgozása. Hoffmann művészetének különlegessége, hogy a valóság és a képzelet határai összemosódnak, ezért nem mindig tudjuk, melyik világban is járunk. Ugyanakkor az ördög bármelyik mezsgyét képes átlépni céljai elérése érdekében. „Don Juan történetek ezek, teli doppelganger-motívumokkal, vagyis amikor a szerző hasonmása külön alakként jelenik meg a cselekményben. Nagyon sajátos.” A szereposztás rendkívül összetett: a premier napján
László Boldizsár
tűnik fel a címszerepben, másnap pedig
Nyári Zoltán
alakítja a költőt. Barátját, a férfibőrbe bújt nőt, Miklóst az első este
Kálnay Zsófia
viszi színre, majd
Heiter Melinda
ölti magára köntösét. A mechanikus nőt, Olymipát
Nánási Helga
és
Szemere Zita
, Antóniát
Kónya Krisztin
a és
Kovács Év
a játssza. Giulietta egyedül
Vajda Júlia
szerepe, Kelemen Zoltán és Réti Attila pedig az alakváltó ördögö(k) szerepében tűnik fel. Hoffmann meséi április 11-én, a költészet napján csendülnek fel először a Szegedi Nemzeti Színház nagyszínházában.
