Szentmise Hódmezővásárhelyen a lengyel-magyar barátság jegyében

Előre ezer éves határunkig, a Kárpátok bércéig! - szólt vitéz nagybányai Horthy Miklós 1939. március 14-i hadparancsa, melynek nyomán a Magyar Királyi Honvédség csapatai megindultak az Északkeleti-Kárpátok hágói irányába. A magyar és a lengyel honvédek 75 évvel ezelőtti kézfogása alkalmából március 14-én, csütörtökön este 6 órától szentmisével emlékeznek a Történelmi Vitézi Rend és a Trianon Társaság szervezésében a hódmezővásárhelyi Belvárosi Katolikus templomban.

Az 1920. évi trianoni diktátumot követően nem telt bele két évtized, és a megcsonkított, gazdaságilag tönkretett Magyarország talpra állt. 1938-ban elérte a revízió első sikerét; az első bécsi döntés nyomán visszatért a Felvidék és Kárpátalja déli sávja. Az országrész főként ruszinok lakta északi területei azonban továbbra is csehszlovák fennhatóság alatt maradtak. 1939. március 14-én a németekkel történt megállapodás alapján Pozsonyban kikiáltották Szlovákia függetlenségét.

Werth Henrik

magyar vezérkari főnök délután elrendelte a határ menti alakulatoknak, hogy éjfélkor lépjék át a határt, és vegyék birtokba Kárpátalját. Március idusának hajnalán a még teljesen fel sem vonult magyar hadsereg megkezdte a támadást. A hírhedt ukrán nacionalista Szics-gárda harcba bocsátkozott a magyar csapatokkal. A cseh reguláris erők menekülőre fogták, így a magyar honvédek csekély ellenállásába ütköztek. A 14. kerékpáros zászlóalj március 16-án érte el az "ezeréves határt", és a Tatár-hágóra kitűzte a magyar zászlót. Az Északkeleti Kárpátokban helyreállt az magyar–lengyel határ, ahol néhány hónap múlva a Lengyelország német és szovjet leigázásakor mintegy 100 ezer lengyel katona és polgári személy menekült át a biztos pusztulás elől. A kárpátaljai hadműveletben mintegy 60 magyar honvéd vesztette életét az ukrán Szics-gárdával és a cseh alakulatokkal vívott harcokban. Összesen mintegy 10 700 km

²

-nyi terület és 550 000 lakos tért vissza Magyarországhoz. Március 14-én, pénteken 18 órától a hódmezővásárhelyi Belvárosi Katolikus templomban a magyar-lengyel határ létrejöttének 75. évfordulója és a két testvérnép megbonthatatlan barátsága jegyében

Németh László

esperes, plébános és

Artur Prenkiewicz

, a szeged-felsővárosi Szent Miklós templom plébánosa mutat be hálaadó szentmisét. A megemlékezésen a lengyel-magyar kapcsolatok történelmi hátterét

Tóth István

, a szegedi Móra Ferenc Múzeum történésze ismerteti.