Árpád-kori malomjátékot mutattak be Hódmezővásárhelyen

A 11. század végéről származó, a Hódmezővásárhelyhez közeli Gorzsán végzett ásatások során talált malomjátékot mutattak be az érdeklődőknek a Tornyai-múzeum régészeti előadássorozatán szerdán.

2009-ben a Szegedi Tudományegyetem régészeti tanszéke Hódmezővásárhely-Gorzsa X. homokbánya területén megelőző feltárást végzett Wolf Mária régész vezetésével. Az ásatás váratlan eredménye volt, hogy a lelőhely bizonyos területeken több rétegű volt, az Árpád- és késő középkori objektumok is több szintben kerültek elő, vagyis a települést hosszú időn keresztül lakták. Az egykor népes Gorzsa falu emlékét ma már csak a helynév, illetve az ásatáson előkerült gazdag tárgyi anyag őrzi. A település hosszú életének bizonyítéka a mintegy 1500 lelet, amelyet sikerrel bontottak ki a régészek. A nagy tömegű kerámiaanyag és állatcsont mellett a 12-16. század közötti időszakból származó pénzérmék is előkerültek, az ásatás kiemelkedő jelentőségű lelete pedig egy bronz pecsétnyomó, melynek előlapján gótikus kisbetűs köriratban Szűz Mária látható a gyermek Jézussal. Az ásatás legérdekesebb objektum az, a 11. század második felére, a 12. század elejére keltezhető ház volt, amelynek padlójába két malomábrát karcoltak. A malomábra az emberiség legősibb, egyetemes szimbólumai közé tartozik. Szimbolikus jelentőségét hosszú időn át megőrizte, de játék funkciója már az ókorban elterjedt.

Wolf Mária

elmondta, a gorzsaihoz hasonló, ház padlójába karcolt, Árpád- és késő középkori malomábra eddig nem került elő. A lelet bizonyítja, hogy a 11-12. század fordulóján a malomjáték már a köznép körében is kedvelt volt. A jobb állapotban megmaradt malomjátékot részben már a helyszínen konzerválták, vegyszerrel átitatták a felszínét, majd kiemelték, és restaurálták, így eredeti formájában bemutatható – közölte a szakember.