Temesvári alkotótársak a REÖK pop-up műtermében + FOTÓK

Két új alkotótárs érkezett a Reök-palota festőműhelyébe, hogy együtt dolgozzanak a helység rezidensével, Árnyas Koppánnyal. A temesvári festőművészekkel szombaton találkozhatott először - de nem utoljára - a szegedi közönség.

Az októberi

Enter-fesztivál

óta élénk kortárs képzőművészeti élet tölti meg a Reök-palota termeit. Az úgynevezett Hatos szoba, ahol

Árnyas Koppány

festőművész tevékenykedik, szombatonként minden látogató előtt nyitva áll, hogy közelebbről is megleshesse egy-egy alkotás születésének, vagy utolsó fázisainak ecsetvonásait. A szegedi művész első alkotótársa akkor

Ricz Géza

volt, december 14-ig viszont két temesvári vendéget köszönt a szecessziós épület falai között, mégpedig

Costin Brateanut

és

Tar Bélát

. A festőkkel és a helyiség rezidensével december 7-én

Balog József

beszélgetett, aki arról faggatta őket, miben lesz más közönség előtt dolgozni, s hogyan inspirálja őket ez az új, ám izgalmas feladat. Tar Béla elárulta, izgatottan tekint a kihívás elé, ugyanis Temesváron még nem volt arra példa, hogy kíváncsi és fürkésző szemek előtt kelljen alkotnia. Vele szemben Costin Brateanu már rutinosabban mozog a mindenki számára nyitott szalonban, korábban Pécsen részt vett egy hasonló akcióban; nem mellesleg ott ismerkedett össze a házigazdával is.

Művésztáborok. Itt ismerkednek meg, cserélnek tapasztalatot, s osztják meg egymással hullámvölgyeik okait a szakma különféle tagjai. Mint ahogy Árnyas fogalmazott, munkájuk javarészt magányos időtöltés a festővászon előtt, ezért az ilyen és ehhez hasonló események alkalmat nyújtanak arra, hogy a "nehéz művészemberek" kibeszéljék gondjaikat, de sokszor életre szóló barátságok is köttetnek. Tar például ezeken a napokon szokott feltöltődni, a mozdulat másodpercének megragadásáról ismert gesztikuláris absztraktjai a táborban születnek, majd otthoni műhelyében öltenek végső formát. "Minél nagyobb egy város, annál nagyobb a művészélet" - felelte Tar arra a kérdésre, milyen kulturális élet jellemi a határon túli nagyvárosokat. Míg Temesvár művészei inkább az avantgárd stílust képviselik, addig Clujon a klasszikus formákat kedvelik, de természetesen a fővárosban pezseg leginkább a művészélet. Brateanu szerint rá kifejezetten termékenyen hat, ha a megszokott környezetéből egy új, majdhogynem ismeretlen közegben alkothat. Mikor legutóbb Szegeden járt 3-4 nap alatt több mint 10 festmény született a kezei alatt a tőle megszokott spontaneitás jegyében.