A magyar irodalom hercege előtt tisztelegnek a Somogyi-könyvtárban

A két világháború közötti magyar irodalom időszakának legnépszerűbb írójára, Az élet kapuja című regényéért Nobel-díjra jelölt Herceg Ferencre emlékeznek születésének 150. évfordulója alkalmából.

Herceg Ferenc

jómódú német polgári családból származott, ennek megfelelően szülei jogi pályára szánták. 1885-ben Budapesten ügyvédbojtárkodott, majd Versecen és Temesváron folytatta tanulmányait. 1890-es Fenn és lenn című regényével megnyerte első írói versenyét, melynek témáját saját kártyázó, párbajozó aranyifjú élete ihletett. A vidéki kaszinók világában játszódó szomorkás karriertörténetre a Petőfi Társaság is felfigyelt, majd ugyancsak ebben az évben Rákosi Jenő elcsábította a Budapesti Hírlaphoz. Csattanós hangvételű, ironikus és érzelmes novelláival a Hétben is publikált, ekkor már országszerte ismerték Herceg nevét. 1893-ban a Kisfaludy Társaság is tagjai közé fogadta, szintén ebben az évben robbant be a dzsentri fiatalok szerelmi kalandjáról szóló regénytrilógiájával, amiből az egyik kötet (A Gyurkovics lányok) színpadi átdolgozása világsikert hozott számára. Írásait a könnyű olvashatóság, az egyszerű szerkezet, valamint a középosztálybeli olvasóközönség megcélozása tette vonzóvá. A társasági tagságot követő évben kilépett a fővárosi hírlap szerkesztőségéből és csatlakozott az akkor frissen indított Új Időkhöz. 1896-ban a politikai pálya felé kacsintgatott, szülővárosában a kormánypárt színeiben országgyűlési képviselővé választották. Az újság elindulása után három évvel a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai közé választotta. Mérsékelten neoromantikus történelmi regényei és drámái közül a legnevezetesebbek a

Szent István

lázadó nemzetéről szóló Pogányok, valamint a kiegyezés utáni magyar társadalomra lesújtó nemzethalál vízióját felidéző Bizánc. Politikai karrierjét újságírói munkájában is kamatoztatta, 1911-18 között

Tisza István

Figyelőjét szerkesztette, melyben élesen bírálta a polgári radikális és szocialista eszméket. Ebben az időben az akadémia tiszteletbeli tagjai közé fogadta, majd a 20-as évekig a Petőfi Társaság elnöki rangjával is kitüntették. A hazai közvélemény

Mikszáth

méltó utódának tartották, számos nyelvre fordították és színpadra vitték munkáit. A Hét sváb című történelmi regénye, a fanyar humorú Kék róka további sikereket, s elismerést hozott számára. 1920-ban

Bakócz Tamásról

írt regényével, Az élet kapujával az Akadémia Nobel-díjra jelölte. Herceg Ferenc, mint az irodalom hercege kamarakiállítást október 9-ig tekinthetik meg az érdeklődők a Somogyi-könyvtár második emeletén.