Aesopustól Lackfi Jánosig – a szegedi Baka-táborban jártunk + FOTÓK
2013. június 25., kedd
Negyedik alkalommal rendezte meg a Baka István Alapítvány 10-15 éves diákoknak szóló táborát, idén nyáron Szegeden tölthetnek egy hetet a kultúrára nyitott fiatalok.
A szervező alapítvány névadója,
Baka István
költő 20 évig volt a Kincskereső című, 10-14 éves gyerekeknek szóló irodalmi folyóirat szerkesztője. Az évente megrendezett Kincskereső-táborokban olyan költőiskolát hozott létre, amelyből mára jelentős költők és irodalomtörténészek nőttek ki. A Baka István Alapítvány ezt a hagyományt elevenítette fel egy költő-, újságíró-, illusztrátor-, versmondó- és színjátszóképző nyári tábor megrendezésével, amelyet a költő lakóhelye, Szeged, valamint szülővárosa, Szekszárd felső tagozatos diákjai számára hirdettek meg. 2010-ben indult az első tábor a Szekszárd közelében fekvő Szálkán, azóta évenként felváltva a Tolna megyei helységben és Szegeden rendezik meg az alkotó hetet. Szálkán egy régi malomból átépített, kifejezetten művészeti táborok számára létrehozott épületben táborozhatnak a diákok, melyhez egy erdős birtok is tartozik. Szegeden változó a helyszín, rendszerint a Móra-kollégium, de idén a vizsgaidőszak miatt a Tisza Sport Hotelben szálltak meg a diákok.
Kísérlet
A tábor az animációra, drámajátékra, versmondásra, versírásra, a költészetre fókuszál elméleti és gyakorlati ismeretekkel – mondta el portálunknak az alapítványtól
Baka Tünde
, Baka István özvegye. Minden évben neves vendégeket hívnak meg a gyerekek közé. A tavalyi tábort Szálkán például
Orosz István
grafikusművész, animációsfilm-rendező tisztelte meg, akivel interjút is készítettek a gyerekek, ami meg is jelent a tábori lapban. Ebből is látszik, a táborban mindent úgy csinálnak, mint a felnőttek világában, és ez vonatkozik a bőséges ismeretátadásra is. „Nagyon nyitottak, lelkesek a diákok, kiváló alanyok erre a kísérletre. Mert végülis ez egy kísérlet, hiszen nem sok ilyen táborral találkozhatunk. Vannak olyanok, akik már negyedszer vannak itt, szegediek és szekszárdiak vegyesen” – összegzett Baka Tünde.
Verselő diákok
Most pedig Tóth Pál, Balázs Béla-díjas animációsfilm-rendező lesz a tábor egyik vendége, akivel egy teljes estés beszélgetést terveznek kedden – a rendező egyébként a kecskeméti filmfesztiválról érkezik Szegedre, most versenyez a kilencedik 3D-s filmje. Megtudtuk, a diákok a vendégekből alaposan felkészülnek, olvasnak, filmeket néznek, szakirodalmat is forgatnak. Pénteken pedig Lackfi János, József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító érkezik. A fiatalok a táborban tanulnak verset is írni. Baka Tünde elmondta, mindig valamilyen mintát adnak, a gyerekek pedig utána ontják magukból a költeményeket, nagyon kreatívak. Most egy Lackfi-vers lesz a minta. A diákok persze komoly verstani ismereteket is kapnak a klasszikus verslábaktól a limerickig, játékos formában, vicces versekkel. „Elsősorban felőlük közelítjük meg a költészetet, azaz saját életükből vesszük a témákat, és megmutatjuk, hogy a klasszikus nagy költők hogyan öntötték azt versbe” – magyarázta Baka Tünde. A tábor városnéző programjai – melyben egyébként a diákok is kipróbálhatják magukat idegenvezetőként – szintén kultúraorientáltak, megnézték sok más mellett a Szent István téri víztornyot, a városháza dísztermét, a Somogyi-könyvtár Emlékkönyvtárát, a Weöres-emlékkiállítás, a Móra-múzeumot, a színházat és a Tiszatáj szerkesztősége sem maradhatott ki a sorból.
A darab mögött
Bábjátékos és bábkészítő is érkezett a táborba Diószegi Ágnes és Szűcs Dóra személyében, akik többek között manókról és koboldokról meséltek, és a gyerekekkel bábokat is készítettek. A drámapedagógiai foglalkozásokat Kocsisné Dóra Ildikó és Rotkainé Pászti Lívia drámapedagógusok tartják. A héten állatokkal kapcsolatos történeteket kerestek, hiszen ez most az egyik téma, vasárnap a Szegedi Vadasparkban kezdték a tábort. Megtudtuk, a foglalkozásokon számos készségfejlesztő játékot játszanak. Emellett Aesopus egyik fabulájával is megismerkedtek a diákok, melyben az állatok panaszra mennek az oroszlánhoz, hogy ők szeretnének urak lenni. Egerek, rókák, nyulak és legyek jelennek meg a mesében, és érvelnek amellett, hogy miért lennének ők méltók az uralkodásra. Vannak kötött szövegek, de a gyerekek improvizálnak is. Például el kell játszaniuk, hogyan beszélgetnek az állatok a gyűlésükön. Hogyan érvel a félős és hogyan a bátor? „Mindig mögé nézünk a dolgoknak, mi az, ami nem jelenik meg a színdarabban” – fejtegette Rotkainé Pászti Lívia, aki kiemelte, a hotel nagyon jó helyszínnek bizonyul, rendkívül figyelmesek a táborozókkal. A mesét egyébként elő is adták már, és pénteken a szülők is láthatják. A gyerekek sokat dolgoznak csoportban. Egy másik feladatban majd maguknak is ki kell találniuk egy tanulsággal végződő állatmesét, majd egymásnak elő is adják őket. Foglalkoznak továbbá egy indiai tanmese részletével is, mely a varjak és a baglyok háborúságáról szól. A madár a szabadság szimbóluma, és mindenki meg fogja alkotni a saját madarát – tudtuk meg a drámapedagógustól.
Vágólapra másolva!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
