Erdély szakrális építészete a Mórában

„Ácsolt fatornyok – Védelmező templomok” címmel nyílt időszaki tárlat a Móra-múzeumban, ami erdélyi szakrális építészeti emlékeit mutatja be a látogatóknak.

A Néprajzi Múzeum anyagából összeállított új időszaki kiállítás az erdélyi tájegységek szakrális építészetének legjellemzőbb vonásait mutatja be a látogatóknak. Az „Ácsolt fatornyok – Védelmező templomok” című kiállítás 1945 előtt készült grafikákat és fotókat vonultat fel, így a látogatók betekinthetnek az erdélyi fatornyok, erőd- és vártemplomok világába, megismerhetik a templomépítészet legjellegzetesebb sajátosságait. „Az emberben óhatatlanul felmerül az a gondolat, hogy vajon mi lehet az élet értelme. Azok az őseink, akik felépítették ezeket a templomokat, valamilyen módon választ adtak erre a kérdésre. Azt mondták, az élet értelme, hogy templomot építünk, templomba járunk, és hiszünk. Ők ebben megtalálták a megnyugvásukat” – fogalmazott a megnyitón

Orbán Imre

tudományos igazgatóhelyettes.

Frauhammer Krisztina

néprajzkutató hangsúlyozta, ezek a templomok évszázadokkal dacoló vigaszt, találkozási helyet és menedéket nyújtó orientációs pontok voltak. Érdekesség, hogy a Tündérkertnek is nevezett Erdélyben foglalták először törvénybe Európán belül a lelkiismeret, a vallás szabadságát 1559-ben, majd 1571-ben. „Ezek a közösségek nem törekedtek arra, hogy a másik közösséget magukba olvasszák, és az övéktől eltérő kultúrájú, műveltségű embereket eltérítsék a sajátjuknak vallott művészettől, hanem inkább gyönyörködtek abban és szebbé tették a másik művészetét, kultúráját” – fogalmazott a néprajzkutató. A szakember elmondta, ennek a békés egymás mellett élésnek köszönhető, hogy páratlanul gazdag és változatos erdélyi templom-, kolostor- és szakrális építészet. A Móra Ferenc Múzeumban nyílt időszaki tárlat bemutatja a 19. század végén és a 20. század elején kibontakozó néprajz- és műemlékvédelem iránti érdeklődés fellendülését is. A tárlat június 30-ig tekinthető meg.