Ikonokat szentelnek meg Tarjánban

Görög liturgia, a magánáhítat képeinek megszentelése és ikonkiállítás lesz a Szeged Tátra téri Szent Gellért templomban vasárnap.

A liturgiát

Kocsis Fülöp

püspök vezeti, énekel a szegedi görög katolikus egyházközség énekkara. Az esemény április 21-én (vasárnap) 10 órakor kezdődik. Az ikon görög eredetű szó, εικόνα, ikóna, "kép", "képmás". Ikonokon elsősorban a keleti egyházak szentképeit értjük, különösen az ortodox egyház és az abból kivált, Rómával egyesült, bizánci rítusú görög katolikus egyház liturgikus képeit. Ezek a képek általában meg vannak szentelve, és a keleti egyházak spiritualitásában rendkívüli szerepet játszanak. Az ikonok célja Isten és szentjei tiszteletének tudatosítása, valamint az ábrázolt személy és a szentkép előtt imádkozó személy közötti kapcsolatteremtés, így tehát az imádkozó hívő és Isten közötti kapcsolat megteremtése. Az ikonokat ezért a keleti egyházakban nem műtárgyak, sem nem dekorációk. Az úgynevezett ókeleti egyházak közül a kopt ortodox egyház és az örmény apostoli ortodox egyház tiszteletben tartja az ikonokat, az Asszír Keleti Egyház viszont nem. A kopt ikonokon megfigyelhető még az óegyiptomi művészet bizonyos elemeinek érvényesülése. Az ikonok háttere általában aranyszínű, és a lerajzolt szent szembenéz velünk. Az ikonfestészet évszázados hagyományokra tekint vissza és a festőnek a festés közben szemlélődő imát kell végeznie. Bizonyos hagyományok szerint az első ikont maga Szent Lukács apostol festette (Hodigitria Istenszülő Mária ikon). Évszázadok óta alig változott ez az ábrázolási mód. Az állandóság vonatkozik a festés technikájára és a tartalmára is. Szép lassan kialakult egy mesteri folyamat, amit aztán írásba is fektettek az Athosz-hegyi szerzetesi köztársaságban. Az Athosz-hegy mintegy húsz ortodox kolostor otthona, amelyek autonóm teokratikus köztársaságot alkotnak Görögországon belül (Athosz-hegyi Köztársaság). Az Athosz-hegyen csak 21 évet betöltött, keleti ortodox hitű férfiak élhetnek. Nőnemű lény (még állat sem!) nem léphet be a szerzetesi köztársaság területére. Az autonóm régió azon lakói, akik nem szerzetesek, az adminisztratív központban, Karüeszben élnek. A görög katolikusok főleg Magyarország keleti, észak-keleti részén élnek, főbb központjaik: Nyíregyháza, Hajdúdorog, Sátoraljaújhely. A görög katolikusság a keleti kereszténységnek az a része, amely megtartotta ősi, keleti rítusát, de vezetőjének elfogadta nyugati egyházfőt Róma püspökét, is

Ferenc

pápát is. A magyarországi görög katolikusság szomszédainkkal is összeköt bennünket, mivel számos település a Felvidékről és a Kárpátaljáról is görög katolikusnak vallja magát. Az ikonfestészet az ortodoxokkal is szorosabb kapcsolatot jelent.