Kiállítás a szecesszió osztrák mesteréről

Tavaly emlékeztek Gustav Klimt osztrák festőművész, a modernitás úttörője, a szecessziós stílus egyik legismertebb képviselője születésének 150. évfordulójára. Az alkalomra egy 15 plakátból álló, informatív vándorkiállítás is készült, melyet kedd délután nyitottak meg az SZTE Klebelsberg-könyvtár aulájában.

A tárlat végigkíséri a művész egész pályáját, az érdeklődők nemcsak családjáról, tanulmányairól kaphatnak információkat, hanem külön tábla foglalkozik

Klimt

és a bécsi szecesszió viszonyával, kitérnek tájképeire, grafikai munkáira, illetve az olyan jelentős alkotásokra is, mint például a Beethoven-fríz 1902-ből. 1897-ben történt valami: az addig jobbára a zene városaként emlegett Bécsben fellendült a képzőművészet – mondta el a kiállítást megnyitó

Csúri Károly

, az Osztrák Irodalom és Kultúra Tanszék professzora. Ebben pedig nagy szerepe volt a szecessziónak vagy Jugendstilnek.

1897 májusában huszonhárom művész azzal fejezte ki elégedetlenségét a korábbi kiállításpolitikával és művészeti irányvonallal szemben, hogy kilépett a

Hans Makart

historista szemléletét propagáló Bécsi Képzőművészeti Egyesületből. Köztük volt

Josef Hoffmann, Joseph Maria Olbrich, Koloman Moser, Carl Moll

és Gustav Klimt is. Megalakították az Osztrák Képzőművészek Egylete – Szecesszió nevű csoportot (röviden Bécsi Szecesszió). A szecesszióval a szigorú, akadémikus alkotóelvekkel szembeni szabadságot akarták kifejezni. A csoport első elnöke maga Klimt volt. 1898-ban rendezték meg első tárlatukat – a kiállítás plakátja szintén Klimt munkája –, melyre maga Ferenc József is ellátogatott. Később nézeteltérés támadt az egylet tagjai között a szecessziós szemlélet tartalmáról, Klimt és az elveivel rokonszenvező társai – az úgynevezett Klimt-kör – 1905-ben elhagyta a csoportot. Működése alatt 1897 és 1905 között a Bécsi Szecesszió 23 nívós tárlatot rendezett. A művész életét bemutató plakátok mellett két tárlóban művészeti albumok segítségével ismerkedhetnek meg az érdeklődők a klimti képvilággal. A megnyitó után

Raoúl Ruiz

Klimt című filmjét is megtekinthették a résztvevők. A tárlat az SZTE Osztrák Irodalom és Kultúra Tanszék, a szegedi Osztrák Könyvtár, valamint a budapesti Osztrák Kulturális Fórum szervezésében valósult meg.