Tévhitek és élet közeli történetek a II. világháborúról az Emlékpontban

Az év első történelmi szabadegyetemén január 16-án, szerdán délután 5 órától az Emlékpontban Pihurik Judit egyetemi adjunktus előadása a hetven évvel ezelőtti doni katasztrófa évfordulójához kapcsolódik.

A Szegedi Tudományegyetem történésze előadásában életközelibb, árnyaltabb képet kíván bemutatni Magyarország második világháborús szerepvállalásáról, kiemelve azon témákat, melyekkel kapcsolatban máig számos tévhit él. Az SZE-EM 2013. évi nyitóelőadásán szó esik majd a hadbalépés körülményeiről,

Horthy Miklós

kormányzóról, a magyar megszállók ukrajnai szerepéről, az 1942-es doni harcokról és a második magyar hadsereg 1943 januári összeomlásáról, a szövetségesekkel való tárgyalási kísérletekről, a magyar-német viszonyról és az ország német megszállásáról, a zsidó lakosság deportálásának előzményeiről és következményeiről, valamint a szovjet megszállásról és a hadifogságról is. Igazodva az aktualitáshoz – 70 éve történt a doni összeomlás – az előadás legrészletesebben a magyar királyi második honvéd hadsereg történetére fog kitérni. A téma feldolgozásához forrásként főként a kortársak naplói és visszaemlékezései szolgálnak, melyeket ugyan szubjektív kútfőként tartunk számon, ám élményszerűségük és személyességük alapján – kellő forráskritika alkalmazásával – fontos dokumentumoknak tekinthetők. A rájuk való hivatkozás azért is indokolt, mert igen népszerűek, de sokan tévesen úgy gondolják, ezek a történtek egyedüli hiteles leírásai. Ám senki nem ugyanazt éli át ugyanazon események alatt, mindenki másképpen örökíti meg élményeit, tapasztalatait. A személyes érintettség befolyásolja az élmények befogadását és az emlékezést is.

Pihurik Judit

egyetemi adjunktus (SZTE-BTK Történeti Segédtudományok Tanszék) ezért fontosnak tartja, hogy az olvasó tisztában legyen azzal: az egyéni elbeszélések a közös történet részei, együtt alkotják a „történelmet” – de nem az „egyetlen igaz” verziót tartalmazzák.