A nemrég debütált Pozsgai-féle tanyawestern címszereplőjét újra bíróság elé állítják, érkezik Huszka nagyoperettje, a Mária főhadnagy, a Szegedi Kortárs Balett pedig két Stabat matert kínál februárra.
Sok nézőt vonzottak a teátrum decemberi programjai, múlt héten pénteken pedig sikerrel debütált a Pipás Pista, amelyhez számos programot kísérőprogramot szerveztek, főleg a Somogyi-könyvtárban, ahol két közönségtalálkozóra is sor került, valamint óriási érdeklődést váltott ki Bubryák István televíziós szerkesztő és Ember Judit rendező Pipás-dokumentumfilmje, amelyet éppezért február 11-én 17 órától a Somogyi-könyvtár alagsori klubjában megismételnek – sorolta
Gyüdi Sándor
, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója.
Megtudtuk, ezzel nem érnek véget a kísérőprogramok, február 4-én szintén a bibliotékában mutatják be
Bubryák István
Pipás Pistáról írt könyvét, valamint egy kiállításra is sor kerül a Móra Ferenc Múzeumban, amit – a témában már szintén publikált –
Veszelka Attila
író, költő, a Szegedi Írók Társaságának elnöke nyit meg. Egy sajátos perszimulációra is sor kerül a Kisszínházban március 6-án délután 3 órakor, erről
Hámori Attila
, a Szegedi Ítélőtábla elnökhelyettese, az Országos Bírósági Hivatal tagja tájékoztatta a sajtó képviselőit. Elmondta, a hivatal új szellemiséget képvisel, szeretné, ha a bíróságok világa nem lenne ennyire elzárva az emberektől. Ennek keretében egy-egy alkalommal megnyitják kapuikat az érdeklődők előtt, valamint egyetemisták végezhetnek gyakorlatot a bíróságon, a végzős középiskolásoknak pedig jogi alapismereteket nyújtanak rendhagyó osztályfőnöki órák keretében, sőt a diákoknak tárgyalás- és börtönlátogatásokat is szerveznek. A „Nyitott bíróságok” programhoz kapcsolódva vetődött fel a színház és a jog találkozásának sajátos terepe. Az elnökhelyettes azt is elmondta, a perszimuláció a jogászképzésben bevett gyakorlat, a Kisszínházban gimnáziumi tanulók előtt zajlik majd a perújrafelvétel, az eljárást olykor megszakítják, hogy elmagyarázzák, ki, mit, miért mond, mire kell figyelni. A „játékban” bírák, valamint igazságügyi alkalmazottak vesznek majd részt, Hámori Attila például csendőrt fog alakítani, és az egyik tanácselnök lesz a vádlott. Az ítélőtábla elnökhelyettese hozzáfűzte, nem egyedülálló a kezdeményezésük, korábban a fővárosban hasonlló szimulációt tartottak, melyben Micimackó mézlopását tárgyalták meg. Azt is elmondta, reméli, hogy ez egy mély barátság kezdete, melyből mindkét intézmény profitál. Amennyiben ez a rendhagyó tárgyalás sikeres lesz, elképzelhető, hogy a jövőben más olyan színdarabok átdolgozásában is részt vállal a táblabírság, amelyek jó alapot biztosítanak egy fikciós büntetőügy vagy polgári per lefolytatására.
Február 8-án kerül sor a Mária főhadnagy nagyoperett premierjére. „A tavaszt hozzuk el a közönség szívébe” – fogalmazott a bemutatóval kapcsolatban Koczka Ferenc karnagy. A nagyoperettnek a zeneszerző
Huszka Jenő
révén szegedi vonatkozása van, hiszen Huszka a Tisza-parti város szülöttje volt. 1942-ben tartották a Mária főhadnagy ősbemutatóját, a darab Jókai és Petőfi írásai alapján készült, konkrétan például Petőfi Száll a felhő című verse megzenésítve szerepel benne – sorolta
Koczka Ferenc
. Hozzátette: az operatagozat legkiválóbb énekesei, valamint jeles vendégművészek adják elő a főszerepeket, Lebstück Máriát
Nánási Helga
és – a Kalózkalandból is ismert –
Balog Tímea
alakítja, Jancsó Bálintot
László Boldizsár
és
Nyári Zoltán
ölti magára, valamint az énekkar teljes létszámban jelen lesz a színpadon. Balog Tímea úgy nyilatkozott, bár operát énekelni mindig a legnagyobb boldogság számára, de ha az ember megtalálja magát egy szerepben, a műfaj háttérbe szorul, és mindig öröm, ha ki tud teljesedni, mint ebben az operettben is. Nánási Helga – Boldi szavaival élve – a West Side Story Mariájából előlépett Mária főhadnaggyá, miközben a Pomádé királyban is játszik. Elmondta, hálás szerep, meg lehet belőle tanulni, miként váljon a színész karakteres főhőssé, hiszen a lágyság és keménység egyszerre van jelen Mária alakjában. „Többszörösen szívem csücske ez az operett, ebben kezdtem pályámat mint huszár kórista Kecskeméten a Katona-színházban, 1989-ben. Már akkor feltűnt a mű sokszínűsége, és akkor volt egyfajta rendszerváltó hangulata is az előadásnak” – nyilatkozta az immár nemzetközi színtereken is többször megmutatkozott László Boldizsár, akinek következő szegedi színpadra lépése a Rigoletto lesz. Hozzátette: a darab igaz történetet dolgoz fel. A nagyoperett rendezője a Szegeden már több darab kapcsán ismert Tasnádi Csaba, koreográfusa Krámer György lesz, aki korábban a szegedi balett igazgatója volt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.