A bennünk rejlő Pipás Pista - az alkotók a tanyawesternről + FOTÓK

Megkezdődött a visszaszámlálás: három nappal a Szegedi Nemzeti Színház Pipás Pista-ősbemutatója előtt az alkotókkal rendeztek közönségtalálkozót kedden, a Somogyi-könyvtárban.

Január 25-én mutatják be

Pozsgai Zsolt

Pipás Pista című tanyawesternjét, melyben a különös átokházi figurát, a férfiruhában járó és férfiként viselkedő asszonyt, a bérgyilkossá váló Pipás Pistát örökíti meg. A darab rendezőjét és a színészeket

Bodolay Géza

, a Szegedi Nemzeti Színház főrendezője kérdezte. „Nem ismertem természetesen a darabot, hiszen teljesen új, a történetet viszont igen.

Ember Judit filmjét

is láttam. Úgy éreztem, sok közöm van ahhoz a világhoz, amiről a Pipás Pista szól. Hatalmas kihívás és felelősség is – még nem rendeztem ősbemutatót. Nincs még kipróbálva a szöveg, nem tudjuk, hogyan kommunikál a közönséggel” – mondta el a közönségtalálkozón

Kovács Frigyes

Jászai Mari-díjas vajdasági rendező, színművész. Hozzátette: a darabban megfelelő arányban van jelen a drámaiság és a humor, sokfajta nézőhöz tud szólni, mindenki azt visz haza, ami hozzá legközelebb áll. Azt is hangsúlyozta ugyanakkor, nem dokumentumdrámáról van szó, hanem egy fikcióról, de valós történeten alapul.

Szegediként szegedi figurát

„Örülök, hogy megtisztel minket a város figyelmével, hogy össze tudunk fogni kulturális értelemben a múzeummal és a könyvtárral, hogy kicsit jobban megágyazzunk a produkciónak, hogy a közönség jobban megismerhesse a munkánkat” – fogalmazott a Pipás Pistát alakító

Szabó Gabi

színművésznő. „Az a megtiszteltetés ért, hogy szegediként eljátszhatom ezt a szegedi figurát, ami egy nagyon klassz dolog” – tette hozzá. Arról is beszélt, hogy helybeliként spirituális kötődést érez a főszereplőhöz, valamit tudni vél Pipás Pistáról, és arról, hogy miért hordott férfiruhát. „Szörnyeteg is tudok lenni, ha akarok, ahogy a hölgyek is, ha magukba néznek, megtalálják a maguk Pipását. A darab jól rárímel a mai életünkre is” – összegzett a művésznő.

A fiútól a csendőrig

„Pipással mi vagyunk ketten, akik a bensőből próbáljuk megfogalmazni, miért is vagyunk itt, miért az a dolgunk ebben a tanyai világban, amit teszünk, miért éppen hozzánk jönnek a gyilkosság kérésével” – árulta el a Pipás Pista süketnéma fiát alakító Lazók Mátyás. A Szokol Mihálynét játszó Danis Lídia szerepéről csak annyit árult, hogy „szélsőséges alak”. Hozzáfűzte: egy színésznek, aki imád játszani, a karakterformálás a feladat, és nem csak naivákat kell játszani. Véleménye szerint éppen ebben áll a kihívás. Az egyik csendőrként színpadra lépő Barnák László a könyvtárral való együttműködést emelte ki. Mint mondta, olvasópróba után a rendező ajánlott a színészeknek néhány olvasmányt. A harmincas évek tanyavilága számára ismeretlen volt, megérintette, mennyire mélyen emberi sorsokról tanúskodnak a korról szóló szövegek. Szerepéről elmondta, csendőrként kívülről nézi a történetet, amint Pipás felidézi az eseményeket. Megerősítette: sírni és nevetni is lehet a darabon, és egyben megtapasztalhatjuk, hogyan jut el egy-egy kapcsolatban a „nem működés érzése” addig, hogy az asszonyok megölessék azt, akihez életen át tartó hűség kötötte volna őket. A darab zenés tanyawestern, melyhez a muzsikát a Szegeden jól ismert Fábri Géza kobzos, népzenész „szolgáltatja” egy tamburás szerepében. A közönségtalálkozón elárulta, Szeged környéki és délvidéki népdalokból áll össze a mű zenéje, amelyek elég változatosak, hogy kifejezzék a megfelelő szituációt a siratástól a féktelen örömig, dallamilag és mozgásban is. A darab a szegedi színészekre íródott, az első közönségtalálkozón a darab írója, Pozsgai Zsolt volt a színház és a könyvtár által rendezett est vendége.