Konferencia a Kolhozokról és a kollektivizálásról az Emlékpontban

Csütörtökön délelőtt 11 órától az 1950-es évek kollektivizálási folyamatáról és a kolhozokról tartanak konferenciát a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeumban.

Miként zajlott a paraszti társadalom felszámolása, a kollektivizálás az ötvenes években, milyen vágyálmai és tévképzeti voltak a téeszelnököknek, hogyan alakult a „Téesz-családfa” Hódmezővásárhelyen, illetve miket jelentett "Csaba-ügynök" a téesz-parasztokról - ezek a témái Emlékpont kolhozokról és a kollektivizálásról szervezett tudományos tanácskozásának, melyet december 6-án, csütörtökön 11 órától rendeznek a hódmezővásárhelyi közgyűjtemény előadótermében. Az Emlékpont szakmai konferenciájának témája az 1948-ban elkezdődött erőszakos kollektivizálás, illetve az ennek nyomán létrehozott „kolhozok”, a szovjet típusú termelőszövetkezetek (téesz-ek) működésének a bemutatása. A tudományos tanácskozáson szó lesz arról, hogy a kollektivizálás „harmadik rohama” (1959–61) országosan milyen következményekkel járt, hogyan traumatizálta a vidéki társadalmat. Lesz szó arról, hogy milyen vásárhelyi téeszek alakultak (és szűntek) meg 1948 őszétől 1960 februárjáig, amikor „szövetkezeti várossá” nyilvánították Vásárhelyt. Néhány helyi példán keresztül bemutatásra kerül a „kolhoz”-ok működésének anomáliái, az agrárvezetés elvárásai és a valóság közti különbség. Egy előadás áttekinti a megye 1956 és 1961 közötti kollektivizálásának történetét, kitérve arra, hogy milyen hasonlóságok és különbségek fedezhetőek fel a vásárhelyi, és a megye más területein lejátszódó folyamatok elemzésekor. Végül egy előadó sajátos perspektívából, az állambiztonság, illetve egyik ügynöke, a „Csaba” fedőnevű hálózati személy jelentésein keresztül mutatja meg, miként fogadta a parasztság az újabb kolhozosítási hullámot, egyesek hogyan próbálták „kicselezni” a hatalom embereit és mi volt a téeszbe kényszerített parasztság véleménye a kialakult helyzetről.