Kultúra

A Nachbil terroirjai a Borkurzuson + FOTÓK

A Nachbil terroirjai a Borkurzuson + FOTÓK

2012. december 10., hétfő
A Nachbil terroirjai a Borkurzuson + FOTÓK

„Nálunk a Jóisten készíti a borokat” – fogalmazott Brutler János, a Nachbil Borászat vezetője a Borkurzus estjén, ahol terroir boraikat mutatta be az érdeklődőknek. A Szatmár megyei krasznabélteki pincénél azt vallják, az nagyszerűség az egyszerűségben rejlik.

Magyarországon belül talán Szegeden a legismertebbek a Nachbil Borászat nedűi,

Brutler János

többször járt már a napfény városában, s ezúttal is különlegességekkel és olyan újborokkal érkezett, melyeket a Borkurzus résztvevői kóstolhattak meg először. „A régi Kővár szőlővidékhez tartozott az egykori beosztás szerint a terület. Szatmár megyében régen 16 ezer hektár szőlő volt, ami sajnos a kommunista időkben tönkrement, így mi pionír munkát kezdtünk, jelenleg 25 hektár szőlőnk van” – mondta el portálunknak Brutler János az SZTE BTK Egyetemi utcai épületében tartott borbemutató előtt.

A bélteki szőlőtermesztés

Több évszázados múltra tekint vissza a krasznabélteki szőlőtermesztés. 1723-ban gróf Károlyi Sándor megveszi az egész uradalmat, abban az időben Szatmár megyét Bacchus székhelyeként emlegetik, annyira virágzott a szőlőtermesztés és borászat. 1730-ban a németországi Oberschwabenből származó svábokat telepítenek a gróf tanácsára Béltekre, ahol szőlőterületeket kapnak, melyekért 2 évig nem kellett dézsmát fizetni. A fajtaösszetétel is sokat változott az évszázadok alatt, telepítettek furmintot, bakatort, rizlinget és chasselast valamint a filoxéravész után direkt termő szőlőket. A jelenlegi fajtaösszetétel nagyon változó, ugyanis megtalálhatjuk a rizling, traminer, chardonnay, sauvignon, szürkebarát valamint a cabernet sauvignon, merlot, kékfrankos, pinot noir és syrah fajtákat. Jelenleg Béltek az újabb besorolás alapján Szatmár Hegyaljához tartozik és mi őszintén hiszünk abban, hogy a régi dicsősége újra feltámadt. A Nachbil Borászatról bővebben itt olvashat!

A pincészetnél kizárólag terroir borokat készítenek, vagyis nem használnak még élesztőt sem „Nagyon kevés terroir bor van a világon, vagyis kevés a konkurencia. Úgy látom, ennek lesz jövője, hiszen annyi bor van ma már a világon, nehéz egyedinek lenni” – fogalmazott. Ezzel akar kitűnni a Nachbil, s idézett egy mondást is, mely szerint úgy lehet jó bort készíteni, ha nem csinálunk vele semmit. Brutler János az vallja, a nagyszerűség az egyszerűségben rejlik. Biobort készítenek, ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a 25 hektáros területük egy részét sosem kezelték gyomirtó szerekkel vagy műtrágyával. Így bizony kevesebb a termés, de ők azt a filozófiát követik, hogy olyan fajtákat telepítenek, hogy a legkevesebbet kelljen beavatkozniuk. Mivel nem permeteznek, a természetes élesztők jobban megmaradnak, és a borokon a szőlő saját illata érződik. Románián belül érdekesnek nevezte a piaci helyzetet, amit gyakorlatilag meg kell vásárolni, ezt azonban ők nem teszik meg. Az ottani léptékhez viszonyítva picike a Nachbil pincészet, hiszen 500 vagy épp 1000 hektáros birtokméret Romániában átlagosnak számít. „Harcolunk a piacon, de meg vagyok elégedve, mert vannak olyan borszeretők, akik minket választanak. Boraink magukban hordozzák a termőterület szívét-lelkét, sajátosságait” – jegyezte meg. A Borkurzuson

Serli Csillától

megtudtuk, Krasznabéltek környékén mintegy 380 pince található, s bár egy időben visszaszorult a szőlőtermesztés a területen, a megyében 1000 hektár új telepítés van. A Nachbil rendelkezik Bélteken a leghosszabb pincével, ami hatva méter hosszú. A bélteki dűlők omega betűt írnak le, így különleges mikroklímájú a terület, ami ideális a vörösbornak is.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.