Hervé blendéje és az archaikus bak a Tornyai János Múzeumnál

A múlt héten átadott, felújított Tornyai János Múzeumnál két figyelemfelhívó műalkotást vehetnek észre az arra járók. Mind a múzeum bejáratánál, mind a Szegfű utcai udvaron V. Nagy Nándor keramikusművész szobrai állnak: előbbi egy rekeszzárat ábrázol, ami Lucien Hervének, a vásárhelyi születésű világhírű fotográfusnak állít emléket; a kecskebak pedig az emeleti régészeti kiállítás egyik neolitikus hombárjáról „ugrott le” a múzeumudvarra.

Az ősz első napján új belváros született Hódmezővásárhelyen. A város szívében, összesen 4,2 milliárd forintból megvalósuló Tornyai János Kulturális Városnegyed alapjaiban formálja át a település megjelenését és fogalmazza újra a város és a térség kulturális életét. A kulturális negyed koncepcióját erősíti az a törekvés is, hogy Hódmezővásárhely közterületeit minél több műalkotás díszítse. Ennek első lépcsőjében a névadó múzeum köré két köztéri szobor került: V. Nagy Nándor Nézőpont című

Lucien Hervé

emlékműve és az archaikus bakot ábrázoló bronz szobra. Mindkét műalkotás jeligés, a Képzőművészeti Lektorátus által elnökölt nyilvános pályázaton került kiválasztásra. A múzeum bejáratánál látható rekesz a Tornyai János Múzeum látogatóbarát pályázatának részeként valósult meg. A gránit posztamensen álló közel kétméteres átmérőjű saválló blende Lucien Hervé fotóművésznek kíván emléket állítani, aki 1910-ben Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen. Kialakítása az építészeti fotográfia világhírű alakjának ars poeticájára utal, miszerint „Elég két behajlított ujj, amivel egy egyszerű fényképezőgép lencséjének formáját utánozzuk, hogy körülzárjuk a színek és formák harmonikus kapcsolatrendszerét.” A műalkotás formai megjelenése a fényképezőgép lencséjének alakját veszi fel, ami a nyitva álló rekesszel és különleges tükröződő anyagával más-más nézőpontot kölcsönöz a szobor szemlélőjének. A Szegfű utcai nyílt múzeumudvaron álló bronz figurális szobor egy mészkő posztamensről emeli fejét, erőt és kitartást szimbolizálva. A művészt a Tornyai János Múzeum állandó régészeti kiállításában látható két kora neolit, Körös-kultúrából származó hombár motívuma ihlette meg, melyeken a Kr.e. 5. évezredből láthatóak stilizált kecskeábrázolások. Az archaikus bak tartásában magasztosságot mutat, de utal a termékenységre is, valamint büszke tartása az áldozat vállalásra is felhívja a nézők figyelmet.