Munkácsy-mesék: "Szeretném Önt megfesteni!" + VIDEÓ

Munkácsy Szegeden keresett ősmagyar arcokat a Honfoglalás megfestéséhez: környékbeli parasztembereket fotóztatott le, majd festett rá az alkotásra. Emellett a festmény nőalakjára is a napfény városában bukkant rá: a Belvárosi Kaszinó megnyitóján odalépett a Szeged legszebb asszonyának tartott Szeles Olgához, és megkérte, hogy legyen a modellje. A Munkácsy-mesék videósorozat következő epizódja a Honfoglalás színvázlatának és grafikájának hátterét deríti fel.

„Szeretném Önt megfesteni!” – ezekkel a szavakkal állt

Munkácsy

1891-ben

Kopasz Márta

grafikusművész édesanyja,

Szeles Olga

elé, akit abban az időben Szeged legszebb nőjeként emlegettek. A lány elfogadta a felkérést, így Munkácsy ráfestette a Honfoglalás című festményre: ő lett a sátor előtt álló nőalak. A festőművész Szenes mellett környékbeli parasztembereket fotóztatott le, mert úgy vélte, hogy ezek az arcok hasonlítanak leginkább a honfoglalás-kori ősmagyar karakterekhez. Az állami megrendelés rendkívül fontos anyagi forráshoz juttatta a festőt, akinek menedzserével kötött szerződése nem sokkal korábban járt le. Munkácsy egész életében rettegett a szegénységtől, félt az eladósodástól, ezért tartotta kiemelten fontosnak az állami megrendelés teljesítését. A Honfoglalást Párizsban és itthon is komoly kritikák érték, ezért Munkácsy újrafestette azt. A Móra Ferenc Múzeumban az újrafestett alkotás színvázlata látható, melyet a város vásárolt meg az alkotótól 25 ezer forintért. A grafikát Munkácsy felesége adományozta a közgyűjteménynek. Mind a két vázlat megszerzését komoly közgyűlési vita előzte meg, az egyik tanácsnok úgy gondolta, hogy a grafikát „össze kell tekercsbe göngyölni, s aki tanulni akar róla valamit, az előkeresi azt majd a lomtárból is.”

A Munkácsy-mesék negyedik része a Honfoglalás hátterét deríti fel:

http://www.youtube.com/watch?v=M7W2U8m-wJQ