Miből lesz a tiszai halászlé…? + FOTÓK, HANG


Eiffel is Szegeden tanulta a halászléfőzést, majd meg kellett állapítania, szajnai halakból nem lehet tiszai halászlét készíteni. A Somogyi-könyvtár idén is kamara-kiállítással és kvízjátékkal kapcsolódik a XVI. Nemzetközi Tiszai Halfesztivál szegedi programsorozatához.
A könyvtár dokumentumaiból és a fesztivál főszervezője,
Frank Sándor
Venesz-díjas mesterszakács magángyűjteményéből összeállított tárlat szeptember 1-jéig megtekinthető a könyvtár első emeletén. Az első két tárlóban a Somogyi-könyvtár - főként helyismereti gyűjteményének - dokumentumai láthatók. Itt többek között fotók és képeslapok sorakoznak a valamikori halpiacról és halászcsárdákról, valamint a Tolnai Világlapja 1932. június 29-i szegedi emlékszáma, amelyben
Balassa József
A halászlé című írásából megtudhatjuk, kik kedvelték a szegedi halászlét.
Ferenc József
1883 októberében, az árvíz után újjáépült Szegeden tett látogatásakor Újszegeden egy, a tiszteletére rendezett halászünnepélyt rendeztek.
Munkácsy Mihály
is igen kedvelte a szegedi halászlét, és a Tisza-parti városban tanult halászlét főzni a francia
Gustave Eiffel
is (az Eiffel-torony és a régi szegedi közúti híd tervezője). A cikk arról is beszámol, az építőmérnök otthon, szajnai halakból már nem tudott olyan ízletes ételt készíteni, mint a szegedi, merthogy igazi halászlét csakis tiszai halból lehet főzni - magyarázta portálunknak a kiállítást összeállító
Somogyi Szilvia
könyvtáros. A halászathoz, halételekhez kötődő hagyományokat örökíti meg a szegedi halászlét reklámozó levelezőlap 1934-ből,
Buday György
grafikájával és a Szeged Szabad Királyi Város Idegenforgalmi Hivatalának kiadványa 1936-ból, amely turisztikai látványosságként említi a halászversenyeket is. A tárlók alatt találunk egy Szeredai-féle „paprikás” asztali naptárat.
