Kultúra

Megkezdődött Szegeden a Thealter: egynek lenni gyávaság, sokfélének bátorság + FOTÓK, VIDEÓ

Megkezdődött Szegeden a Thealter: egynek lenni gyávaság, sokfélének bátorság + FOTÓK, VIDEÓ

2012. július 24., kedd
Megkezdődött Szegeden a Thealter: egynek lenni gyávaság, sokfélének bátorság + FOTÓK, VIDEÓ

Ez egy nemzeti fesztivál, azért mert nemzetközi, mert minden, ami rám vagy ránk hasonlít, és én vagyok, az elgyengít és sebezhetővé tesz. Minden, ami más, mint mi vagyunk, minden, ami más, mint, ami én vagyok, az megerősít, és jó akarattal tölti el a szívem, hangsúlyozta a 22. Thealter nemzetközi színházi találkozó megnyitóján Balog József, a fesztivál művészeti vezetője.

Ez azért nemzeti fesztivál, mert nem vagyunk benne egyedül, magunkra hagyva a saját nyelvünkbe és a saját lelkünkbe zárva. Bármilyen nyelven szóljon a színház, az az egyetemes emberiség nyelve. Ellentmondásnak tűnik, semmiképpen nem nemzeti, akkor sem, ha oroszul, ha bolgárul, németül, angolul vagy franciául beszélnek egy színpadon. A színház nyelvét beszélik, a test nyelvét beszélik, a mozdulatét, az érzelmekét, és ezek a nyelvek közösek. „Aki ezt tagadja, aki egynyelvű, egyérzelmű, egygondolatú, egy, az minden közösségből kiiratkozik, a saját egy közösségeiből is. Egynek lenni gyávaság, folytatta Balog, sokfélének lenni pedig bátorság. Mivel a színház az egy bátor dolog, ezért a színház ehhez a sokasághoz és egyetemességhez tartozik. Ezt mi tudjuk, Önök is tudják, s azért mondom el csak egyszer, hogy biztosan megértsük” – fejezte be ihletett gondolatait Balog.

Közép-Kelet-Európa közhelyei

Az első kiállítást a Symposion-stáb hozta létre Kultúrtréger címmel. A 60. alkalommal megjelenő délvidéki folyóirat főszerkesztője, Sirbik Attila elmondta, mi van a tapétaragasztó fölött. A Régi Zsinagóga falára festett alkotások különféle kollázs-technikával készültek, az underground plakátművészet jegyében születtek. „Reméljük, nem botránkoztatunk meg senkit azzal, hogy műemléknek számító épület falára ragasztottuk ezt fel. Állítólag lemoshatóak, legalábbis reméljük” – nyugtatta meg a jelenlévőket a művész. A Symposion 60. száma a Közép-Kelet-Európa közhelyeinek jegyében született, az ebben látható vizuális alkotások képezték e kiállítás motívumait is. A számot csütörtökön délután mutatják be a Kass-galériában, ahol igénybe lehet venni a szita live szolgáltatást – ezúttal feketével. „Ha igénybe vennéd, hozz magaddal egy világos, puha ruhaneműt” – szól a folyóirat főszerkesztőjének felhívása!

Lovasi András-ihlette textíliák

Pacsika Lia Ezernyi bársonyfüggöny című, Lovasi András sorainak ihletésére készült alkotásait bemutató kiállítását Perjésné Dózsa Erzsébet, a szentesi Horváth Mihály Gimnázium drámatanára nyitotta meg. A szegedi textilművész ezen a tárlaton egy-egy szabadon választott Lovasi-sorhoz társított sajátos képi asszociációkat. A textilnek, mint anyagnak alapvetően az a feladata, hogy melegítsen, takarjon, otthonossá tegyen, kiemeljen, beburkoljon, védjen, díszítsen. Ha a kelmék túllépnek ezeken a funkciókon, csak azért tehetik, mert valaki gondolatokat, hangulatokat, érzelmeket közöl velük. Ezt a valakit ügy nevezik: textilművész. „Ez a titulusa Pacsika Liának is, akinek az itt látható munkái abban is különböznek az előzőektől, hogy közös ihletőjük van: Lovasi András számai. Ő is magáévá tette ezeket a fanyar, ironikus állapotjelentéseket, mint ahogy maga Lovasi is átemelte szövegeibe a Biblia, Shakespeare, Dosztojevszkij vagy József Attila gondolattöredékeit” – hangsúlyozta a Perjésné Dóra Erzsébet. Pacsika nem illusztrációkat készített a szövegekhez, hanem saját személyiségén átszűrve a szövött-fonott anyagok világába átfordította a hangulatukat. A művész technikáját nem lehet egy kifejezéssel meghatározni, alapvetően a rátétes eljárást alkalmazza, vagy ahogy ma magyarul mondják: a foltvarrást, de számtalan irányban szabadon elkóborol ennek az eljárásnak a szabályai elől. Nála új szépségükben ragyognak a rég kidobott rongydarabok, ruhafoszlányok. Pacsika Lia alternatívát mutat Lovasi András krónikás dalaira. Valahogy úgy, mint ahogyan a népballadák jelenetei is visszaköszönnek a tárgyi népművészetben. A kiállítások megtekinthető naponta 10.00-től sötétedésig. Hétfőn kezdődött Szegeden az egyhetes Thealter nemzetközi színházi találkozó – tizenöt helyszínen nyolc ország huszonhárom színházi alkotócsoportjának bemutatkozását láthatják az érdeklődők –, mely a Pass-port Segedin/Szeged –, avagy maga az ördög című előadással nyílt meg. A darab a MASZK Egyesület és a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház közös projektjének keretében született, amely a határ menti létet és kapcsolatokat vizsgálja. http://www.youtube.com/watch?v=ghgxnEwFuHw

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.