Thealter blog - hatodik nap + FOTÓK, VIDEÓ

Négy fiatal kötött tánclépéseken nyugvó, improvizációkkal épített szép táncát láttuk tegnap délután. Mindezt élő zene és ének kíséretében. Ez a középkori időutazás maga volt a megnyugvás, a Thealter fesztivál meditációs pillanata.

Letűnt századok táncosai

"Testük megfeszített íj, hangszer húrja, gondtalan magány. Véletlen balett, mozdulatlan báb..." (Petró János: Körülötte marionett bábuk)

Négy fiatal kötött tánclépéseken nyugvó, improvizációkkal épített szép táncát láttuk tegnap délután. Mindezt élő zene és ének kíséretében. Ez a középkori időutazás maga volt a megnyugvás, a Thealter fesztivál meditációs pillanata. A megérkezés, a felismerés és a magabiztos tudás, az ellazulás, a vágy és a kielégülés. Minden nagyon rendben volt, minden éppen ott, éppen a helyén. Talán több nézőt érdemeltek volna ezek az eltökélt és alázatos táncosok.

Értő kritika itt.

http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=AMV90WtNxXI#!

Ennél kevesebb is elég lett volna

"Számold a mandulákat, számold, ami keserű volt és ébren tartott, számolj bele engem is..." (Paul Celan: Számold)

Este az Alvajárók és a hét főbűn azt igazolta számomra, mennyire meghatározó és erős örökség a Derevo, aztán pedig azt, hogy mindez oly kevés. Nincs az a tánc, amit Tanya Kabarova és Yael Karavan ne tudna eltáncolni, legyen az klasszikus balett vagy akár a legmodernebb utcatánc. Ám terhessé válhat e tudás, ha nem húzzuk meg a határokat. Az Alvajárókat már jóval korábban is le lehetett volna zárni úgy, hogy ne sóhajtson fel a székében feszengő, fáradt néző az újabb zene hallatán: jaj ne! Így aztán felemás napot zártam, csak tánc, egy sima és egy fordított. http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=Bhf4PXyIaus

Petró János