Peleskei nótárius a szegedi várkertben

Korábban sosem állított színpadra népszínművet a Szegedi Pinceszínház, ám ezen a hétvégén a X. Szegedi Várjátékok keretében sok zenével és poénnal tér vissza az Othello, avagy a peleskei nótárius kálváriája című színdarab, amit a várkertben láthat a nagyérdemű.

Újragondolt rendezéssel tér vissza

Gaál József

bohózata, az Othello, avagy a peleskei nótárius kálváriája, amit péntektől vasárnapig 21 órától láthat a közönség a várkertben. „Az, ami 1850-ben érvényes volt, ma már nem érvényes, ezért kellett újragondolnunk a darabot” – nyilatkozta portálunknak

Kancsár József

, a Szegedi Pinceszínház művészeti igazgatója. Fontos tudni, hogy a mű születésekor az akkori Magyarországon egy ilyen mű sokat elárult az Osztrák-Magyar Monarchiával való viszonyunkról. Hozzátette, magyar nyelven nem lehetett színházban játszani, így az akkor élt magyarságnak meg kellett találnia kitörési pontjait. „Azt gondolom, hogy ma élünk, ma csinálunk színházat a mai embereknek, a mai közönségnek, s meg kellett találni, mi az, ami szerintünk nekik szól. Ettől lesz élő, ettől lesz olyan friss az előadás, amely fogyasztható a nézők számára” – jegyezte meg Kancsár József. Népszínművet még sosem állított színpadra a Szegedi Pinceszínház, a várjátékok keretében sem láthatott ilyen darabot a közönség, így számukra is új feladatokat jelentett a darab. „Ennek az az érdekessége, hogy a népszínműben sok olyan játéklehetőség van, például a commedia dell' arte alapjait tekintve, amely igazán vérbő humorral, szópoénokkal, fordulatokkal rendelkezik, erre hagyatkozva, erre építettük fel az előadást” – magyarázta a Szegedi Pinceszínház művészeti igazgatója. A premieren érdeklődve figyelte, miként is reagál a közönség, s az eddigi visszajelzések alapján kijelenthető, vették a poénokat és jól szórakoztak. „Az a legnagyobb élmény, amikor egyszerre fölkacagunk, kétszáz ember annál az adott poénnál. Azt gondolom, jó munkát végeztünk, azt próbáltuk kitapintani, hogy a közönség egy igényes, nagyon bő humorú, változatos, pörgő, lendületes előadást lásson egy olyan formában, ami egy valóban mai népszínműnek nevezhetünk” – jegyezte meg Kancsár József. A darabot pénteken, szombaton és vasárnap 21 órától láthatja a közönség a Várkertben. A főhős az ősi erkölcsökhöz ragaszkodó, szűk látókörű, a világtól kissé elmaradt, de egészséges észjárású és romlatlan falusi magyar embert mintázza, aki a fővárosi élet modern viszonyai közé jutva szembeszáll a saját világnézetével ellenkező viszonyokkal, s ósdiságával egyrészt kissé komikussá, másrészt rokonszenvessé is válik, ahogy korholja az idegenszerűséget és léhaságot.

Szereplők:

Nagy-Zajtay István:

Kárász Zénó

Tóti Dorka, géci boszorkány:

Gömöri Krisztián

Baczur Gazsi / Sándor, a nótárius fia:

Varga Bálint

Bíró / Hopfen, serfőző / Koppantó, betyár:

Rácz László

Nótáriusné / Fanni, Hopfen lánya:

Kancsár Orsolya

Süvegesné / Bíróné:

Papp Gabriella

Fátermörder Jonatán, Fanni jegyese:

Sorbán Csaba

Rendező / Amoretti énekmester:

Kancsár József

Szegfű Bandi, betyárvezér / Franci, fürdőmester:

Czene Zoltán

Közreműködnek a Pinceszínház statisztái.