A festő és a nagyvilág a Móra-múzeumban + FOTÓK

Korabeli dokumentumok - újságok, könyvek, plakátok és levelek - segítségével mutatja be Munkácsy életét a pénteken délután megnyitott, a Somogyi-könyvtár által összeállított Munkácsy a nagyvilágban című kiállítás.

A Móra-múzeum kupolacsarnokában felállított tárlókban a festő pályáját a világhír felé vezető útjától a legsikeresebb éveken át utolsó alkotó korszakáig kísérhetjük végig.

Gaskó Béla

általános igazgatóhelyettes a megnyitón elmondta, egy korábbi felmérésük szerint főként a nívós és klasszikus képzőművészeti tárlatok, illetve a természettudományi kiállítások vonzzák a legtöbb látogatót a Kultúrpalotába, ezt a tényt igazolták is a korábbi évek Dalí-, Munkácsy- és Csontváry-tárlatai. A 2006-os - a jelenleginél szűkebb és más tematikájú -

Munkácsy

42 ezer érdeklődőt vitt be a múzeumba 43 nap alatt, és mintegy 15 millió forint bevételt hozott. Sikeresnek bizonyult a pillangókiállítás is, mely 28 ezres látogatószámot tudhatott magáénak. "Minden tárlathoz kell kooperáció, anélkül nincs igazi siker. Igyekeztünk minél több háttérinformációt biztosítani a Munkácsy-anyaghoz is, a Kórász Mária-féle kiállítás ennek legjobb példája" - összegzett Gaskó Béla.

Szegedi rokoni szálak

A Munkácsy a nagyvilágban címmel megrendezett kiállítás a Somogyi-könyvtárban őrzött korabeli kiadványokból, illetve egyik különgyűjteménye, a Vasváry-gyűjtemény amerikai magyar vonatkozású érdekességeiből ad válogatást - ismertette a tárlat forrásanyagát a kiállítást megnyitó Palánkainé Sebők Zsuzsanna, a Somogyi-könyvtár igazgatónője. Hozzátette: Munkácsy számos helyen megfordult a nagyvilágban. Külföldi tanulmányai során Bécsben, Münchenben, Düsseldorfban is járt, végül Párizsba költözött. Sikeresen szerepelt világkiállításokon. Amerikai útjáról és szegedi látogatásáról is megtudhatunk részleteket, végignézve a kiállítást. Az igazgatónő beszédéből azt is megtudtuk, Munkácsyt rokoni szálak is kötötték Szegedhez, édesanyja, Reök Cecília révén. Az anyai ágon rokon Reök Iván az 1879. évi szegedi árvíz után a rekonstrukció megindítását irányító hivatal vezetője volt, aki felkérte Magyar Ede építészt, hogy maga és családja részére egy magánpalotát építsen. Egyébként Munkácsy Szegedre látogatásakor Reök Iván is jelen volt a fogadásán. (Magyar Ede halálának századik évfordulója alkalmából a művészeti könyvtárban kamaratárlatot láthatnak az érdeklődők).

Honvéd-újoncok és Milton

A kiállítás létrehozását Szőkefalvi-Nagy Erzsébet főkönyvtáros, a Somogyi-könyvtár gyűjteményi osztályának vezetője kezdeményezte. A tárlatot rendező Kórász Mária könyvtáros elmondta, a válogatott anyagban helyet kapott az 1873-as bécsi és 1878-as párizsi világkiállítás korabeli híradásai, dokumentumai is, utóbbin a festő Milton című képével kezdődtek tulajdonképpen a festő legsikeresebb évei. Valamint helyet kapott a válogatásban például az a kötet is, amely a francia sajtó híradásait foglalja össze. Azt is megtudtuk, Szokoly Viktor, a Vasárnapi Ujság (korabeli írásmóddal) főszerkesztője húsz évvel az 1848-49-es szabadságharc után Honvédalbum összeállítását tervezte, ehhez kért Mukácsytól rajzokat. A művész két alkotása került bele az összeállításba, a Honvéd-újoncozás és a Foglyokkal visszatérők című - tudtuk meg a kiállítás rendezőjétől.

A szegedi modell

A tárlat egyik kuriózuma, hogy korabeli cikkek segítségével fény derül a Munkácsy Honfoglalásán látható nőalak modelljére is. A szegedi Belvárosi Kaszinó avatóestjén látta meg a művész a Tisza-parti város egyik legszebb lányaként emlegetett Szeles Olgát, akit megkért, álljon neki modellt, legyen a festmény sátor előtt álló nőalakja. Szeles Olga egyébként a 2011-ben elhunyt neves szegedi grafikus, Szeged Város Díszpolgára, Kopasz Márta édesanyja volt. Megcsodálhatjuk a városi színház Sztrájk című előadásának eredeti plakátját is. 1891-ben a művész is ott volt a közönség soraiban, és a színdarab ihlette a Sztrájk című festményét. A Somogyi Vasváry-gyűjteményének dokumentumai révén Munkácsy amerikai utazásairól is vannak információink. Kiderül például, hogy jó barátságba került Pulitzer József lapkiadóval, aki a festő érkezésének tiszteletére az „Éljen Munkácsy!” magyar nyelvű felirattal köszöntötte őt The World című újságjában. 1886-as útja során Munkácsyt az Egyesült Államok elnöke is fogadta, születésének 125. évfordulóján pedig az amerikai Kongresszusban is megemlékeztek róla. A tárlat október 14-ig, hétfő kivételével naponta 11-től 18-ig, szeptember 1-től 10-től 17 óráig látogatható.