Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Kultúra

Szombaton nyílik a Munkácsy-kiállítás + FOTÓK

Szombaton nyílik a Munkácsy-kiállítás + FOTÓK

2012. június 19., kedd
Szombaton nyílik a Munkácsy-kiállítás + FOTÓK

Szegeden június 23-án rendezik meg a Múzeumok Éjszakáját a Móra Ferenc Múzeumban. Ezen a napon nyílik meg a felbecsülhetetlen értéket képviselő Munkácsy-kiállítás – az év egyik legjelentősebb kulturális eseménye –, amelynek részeként Csongrád megyében először láthatja a nagyközönség a mester úgynevezett Krisztus-trilógiájának monumentális darabját, a Golgotát.

A tárlaton a Bécsből hazatérő Pákh Imre-gyűjtemény mellett a Nemzeti Galériából származó alkotásokat, valamint a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum által kölcsönadott műveket is megtekinthetik az érdeklődők, szám szerint 41-et.

Munkácsy a szalonképek műfajában is maradandót alkotott

Bakó Zsuzsanna

művészettörténész a tárlat rendezési koncepciójáról, a kiállított festményeknek a Munkácsy-életműben betöltött szerepéről beszélt a sajtó képviselőinek. Az 1880-as évektől kezdve –, amikor

Munkácsy

elkezdte festeni a Krisztus-trilógiát, a Miltont és a többi nagy alkotását – megjelentek az úgynevezett szalonképek, amelyek valójában polgári életképek, és a gazdag nagypolgárság csillogó világából vesznek jeleneteket. A képek többnyire megrendelésre készültek, amelyeket Munkácsy folyamatosan festett, mint sokan mások abban a korban. A műfajt arra használta, hogy biztosítsa a hátteret az igazi nagy művek megalkotásához.

A művészettörténésztől tudjuk, hogy péntek délutánonként rendeztek Munkácsyék a palotájukban fogadásokat, melyek kiemelkedő kulturális eseményekkel párosultak, volt zene, irodalom, bál, s ilyenkor került sor a mester képeinek a bemutatására is. A szalonképek miatt a fanyalgó kritikusok többször megrótták Munkácsyt, most próbálják a művészettörténészek helyre tenni a dolgokat. Ebben a műfajban Munkácsy azért foglal el kiemelkedő szerepet, mert minden képét nagy igényességgel alkotta meg, különösen a belső enteriőrösöket. Ugyanolyan kitartással, energiával és figyelemmel készítette el őket, mint legnagyobb alkotásait. A 2006-os nagykiállítás óta megcsodálhatunk most olyan műveket is, amelyek még a magyar közönség sohasem láthatott. Mivel a szalonképek megrendelésre készültek, szétszóródtak a világ különböző magángyűjteményeiben, így a művészettörténet-írás sem tudott létezésükről, csak fekete-fehér reprodukciókat láthattunk. Most először, hogy Pákh Imre elkezdte vásárolni és bemutatni ezeket a képeket, tudja a szakma, meg a közönség, milyen minőségű alkotásokról van szó, és milyen fontos elemei az egész életműnek. Bakó Zsuzsanna szerint egyértelműen bizonyítható, ezek a Munkácsy-alkotások elsősorban azért születtek, hogy biztosítsák a Krisztus-trilógiának, a Honfoglalásnak, a Miltonnak és Mozartnak a hátterét. A művész ezt nagyon harmonikusan, kiegyensúlyozottan oldotta meg.

Propolisszal és aszfalttal festett

Egyes Munkácsy-kép sérülékenységéről szólva a művészettörténész elmondta, bizonyos idő után, ha túl sok fény ért egy-egy festmény, vagy nagyobb hőmérséklet-ingadozásnak volt kitéve, lecsúszott a sötét háttér, amely a kontrasztot volt hivatott kiemelni. Ez azért következett be, mert a korabeli műkereskedelem kitalált egy sötét alapozó anyagot, amelyről nem tudták, miből tevődik össze és azt sem, hogyan viselkedik. Ezek a hiányosságok mind később derültek ki. Idővel javítottak az anyagok minőségén. Munkácsy körülbelül 1869-től 1878-ig használta ezt az alapozó anyagot, utána már csak elvétve. Sajnos a Mozart-képen vagy a Liszt Ferenc-képen is találkozunk ezzel az anyaggal. Hatására rücskös, körkörösen repedéses felületek keletkeztek a vásznon. Különösen rossz állapotban van az Éjszakai csavargók című alkotás. A szakember szerint úgy lehet megmenteni a képeket, hogy leszedik róluk a lakkréteget, akkor világosabbá válnak, viszont idővel ugyanúgy visszasötétednek. Az 1980-as években elvégeztek egy természettudományos vizsgálatot a képeken – a munkálatokat Bakó Zsuzsanna vezényelte, de pénzhiány miatt, sajnos, nem tudták befejezni –, ekkor kiderült, hogy az anyag furcsa összetevőket tartalmaz: propoliszt, aszfaltot stb. Ezek után egyértelművé vált, hogy a vásznak nem bírják az erős napfényt, a gyakori hőingadozást. A képek is tanítanak bennünket, és mi is a képeket, foglalja össze évtizedes tapasztalatát a művészettörténész. A számukra biztosítandó ideális feltételek: 40-45 százalék páratartalom, 20 Celsius fok és minimális levegőmozgás. Évente rendszeresen előkerül 4-5 új, eddig még ismeretlen Munkácsy-mű, a szakember szerint azonban ezek többnyire tanulmányok, vázlatok, tájképek, nagy művekből már kevés van, ami volt, azt már mind feltérképezték. A tájképek azonban okozhatnak még meglepetést, van még néhány csodaszép mű, amit érdemes lenne megszerezni. Nemrég Pákh Imre megvásárolt egy tehenes tájképet, de a szakemberek tudnak még 1-2 magántulajdonban lévő alkotásról.
Móra Ferenc Múzeum Bakó Zsuzsanna Munkácsy Mihály Pákh Imre

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo