Kultúra

Szombaton nyílik a Munkácsy-kiállítás + FOTÓK

Szombaton nyílik a Munkácsy-kiállítás + FOTÓK

2012. június 19., kedd
Szombaton nyílik a Munkácsy-kiállítás + FOTÓK

Szegeden június 23-án rendezik meg a Múzeumok Éjszakáját a Móra Ferenc Múzeumban. Ezen a napon nyílik meg a felbecsülhetetlen értéket képviselő Munkácsy-kiállítás – az év egyik legjelentősebb kulturális eseménye –, amelynek részeként Csongrád megyében először láthatja a nagyközönség a mester úgynevezett Krisztus-trilógiájának monumentális darabját, a Golgotát.

A tárlaton a Bécsből hazatérő Pákh Imre-gyűjtemény mellett a Nemzeti Galériából származó alkotásokat, valamint a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum által kölcsönadott műveket is megtekinthetik az érdeklődők, szám szerint 41-et.

Munkácsy a szalonképek műfajában is maradandót alkotott

Bakó Zsuzsanna

művészettörténész a tárlat rendezési koncepciójáról, a kiállított festményeknek a Munkácsy-életműben betöltött szerepéről beszélt a sajtó képviselőinek. Az 1880-as évektől kezdve –, amikor

Munkácsy

elkezdte festeni a Krisztus-trilógiát, a Miltont és a többi nagy alkotását – megjelentek az úgynevezett szalonképek, amelyek valójában polgári életképek, és a gazdag nagypolgárság csillogó világából vesznek jeleneteket. A képek többnyire megrendelésre készültek, amelyeket Munkácsy folyamatosan festett, mint sokan mások abban a korban. A műfajt arra használta, hogy biztosítsa a hátteret az igazi nagy művek megalkotásához.

A művészettörténésztől tudjuk, hogy péntek délutánonként rendeztek Munkácsyék a palotájukban fogadásokat, melyek kiemelkedő kulturális eseményekkel párosultak, volt zene, irodalom, bál, s ilyenkor került sor a mester képeinek a bemutatására is. A szalonképek miatt a fanyalgó kritikusok többször megrótták Munkácsyt, most próbálják a művészettörténészek helyre tenni a dolgokat. Ebben a műfajban Munkácsy azért foglal el kiemelkedő szerepet, mert minden képét nagy igényességgel alkotta meg, különösen a belső enteriőrösöket. Ugyanolyan kitartással, energiával és figyelemmel készítette el őket, mint legnagyobb alkotásait. A 2006-os nagykiállítás óta megcsodálhatunk most olyan műveket is, amelyek még a magyar közönség sohasem láthatott. Mivel a szalonképek megrendelésre készültek, szétszóródtak a világ különböző magángyűjteményeiben, így a művészettörténet-írás sem tudott létezésükről, csak fekete-fehér reprodukciókat láthattunk. Most először, hogy Pákh Imre elkezdte vásárolni és bemutatni ezeket a képeket, tudja a szakma, meg a közönség, milyen minőségű alkotásokról van szó, és milyen fontos elemei az egész életműnek. Bakó Zsuzsanna szerint egyértelműen bizonyítható, ezek a Munkácsy-alkotások elsősorban azért születtek, hogy biztosítsák a Krisztus-trilógiának, a Honfoglalásnak, a Miltonnak és Mozartnak a hátterét. A művész ezt nagyon harmonikusan, kiegyensúlyozottan oldotta meg.

Propolisszal és aszfalttal festett

Egyes Munkácsy-kép sérülékenységéről szólva a művészettörténész elmondta, bizonyos idő után, ha túl sok fény ért egy-egy festmény, vagy nagyobb hőmérséklet-ingadozásnak volt kitéve, lecsúszott a sötét háttér, amely a kontrasztot volt hivatott kiemelni. Ez azért következett be, mert a korabeli műkereskedelem kitalált egy sötét alapozó anyagot, amelyről nem tudták, miből tevődik össze és azt sem, hogyan viselkedik. Ezek a hiányosságok mind később derültek ki. Idővel javítottak az anyagok minőségén. Munkácsy körülbelül 1869-től 1878-ig használta ezt az alapozó anyagot, utána már csak elvétve. Sajnos a Mozart-képen vagy a Liszt Ferenc-képen is találkozunk ezzel az anyaggal. Hatására rücskös, körkörösen repedéses felületek keletkeztek a vásznon. Különösen rossz állapotban van az Éjszakai csavargók című alkotás. A szakember szerint úgy lehet megmenteni a képeket, hogy leszedik róluk a lakkréteget, akkor világosabbá válnak, viszont idővel ugyanúgy visszasötétednek. Az 1980-as években elvégeztek egy természettudományos vizsgálatot a képeken – a munkálatokat Bakó Zsuzsanna vezényelte, de pénzhiány miatt, sajnos, nem tudták befejezni –, ekkor kiderült, hogy az anyag furcsa összetevőket tartalmaz: propoliszt, aszfaltot stb. Ezek után egyértelművé vált, hogy a vásznak nem bírják az erős napfényt, a gyakori hőingadozást. A képek is tanítanak bennünket, és mi is a képeket, foglalja össze évtizedes tapasztalatát a művészettörténész. A számukra biztosítandó ideális feltételek: 40-45 százalék páratartalom, 20 Celsius fok és minimális levegőmozgás. Évente rendszeresen előkerül 4-5 új, eddig még ismeretlen Munkácsy-mű, a szakember szerint azonban ezek többnyire tanulmányok, vázlatok, tájképek, nagy művekből már kevés van, ami volt, azt már mind feltérképezték. A tájképek azonban okozhatnak még meglepetést, van még néhány csodaszép mű, amit érdemes lenne megszerezni. Nemrég Pákh Imre megvásárolt egy tehenes tájképet, de a szakemberek tudnak még 1-2 magántulajdonban lévő alkotásról.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.