Befejeződött Munkácsy Golgotájának restaurálása a Móra-múzeumban + FOTÓK

Az elmúlt több mint 100 évben gyakran végeztek kisebb-nagyobb restaurálásokat, felújításokat Munkácsy Golgotáján, mert méreteinél fogva a festményt csak felhengerelve tudják szállítani. Így történt ezúttal is, hiszen a Múzeumok Éjszakáján, június 23-án nyíló, 41 Munkácsy-alkotást bemutató nagyszabású szegedi kiállításon először lesz látható együtt a világhírű Munkácsy-trilógia: a Krisztus Pilátus előtt, a Golgota és az Ecce Homo.

Szentkirályi Miklós

restaurátorművész, a Szépművészeti Múzeum főrestaurátora elmondta, a Golgota most már 2 éve úton van, Debrecenből Pécsre, onnan Budapestre, majd Bécsbe, most pedig Szegedre szállították. A kép mérete képezte a legnagyobb nehézséget, hiszen csak hengeren lehet mozgatni a 36 négyzetméternél is nagyobb alkotást. Minden szállítás borzasztó rizikóval jár, sok ember összehangolt munkájára van szükség. A festmény restaurálási múltjával kapcsolatban nem sok információ ismert. Az esetleges sérülésekre vonatkozó első feljegyzés 1907-ből származik, amikor is egy tűzvész következtében az alkotás alaposan megsérült. Feltételezhető azonban, hogy a festmény gyakori utaztatása miatt sűrűn végeztek rajta beavatkozásokat.

Rendet teremteni a képen

Szentkirályi úr elmondta, az Amerikából hajón érkezett, alaposan megrongálódott, átnedvesedett, rettenetes állapotban lévő képet másfél évig tartó alapos munka után pontosan 20 évvel ezelőtt adták át a restaurálva, konzerválva, immár teljesen felújítva a Szépművészeti Múzeumnak. Az 1991-ben kezdődött restaurálás vezérelve az volt, hogy a megmenthető eredeti felületek maximumát tárják fel, konzerválják és állítsák helyre. Ez vonatkozott a kép történetében előforduló javítások, belefestések és átfestések kritikus értékelésére és feltárására éppúgy, mint a szállításkor keletkezett károsodások helyrehozására. Elsődleges fontosságúnak tartották azt, hogy rendet teremtsenek a képen, hogy megtalálják a

Munkácsy

által festett rétegeket, még ha azokat korábban erősen megkoptatták is.

A képen most 5 összeszokott restaurátor dolgozott folyamatosan. Ők már közel 20 éve együtt vannak, szinte minden porcikáját ismerik a képnek. A szállítókat is beszámítva összesen 17-en tudták a helyére emelni a monumentális alkotást. A kép szélei képezik a festmény gyenge pontját, a restaurátor szerint a jövőben is itt lehet számítani esetleges problémákra. A Golgota bal fele veszélyes, az volt korábban gombafertőzött és nagyon tönkrement a vászon is. Arra még egy segédvásznat ragasztottak.

A Golgota bejárta az egész világot

Az 1884-ben festett kép már a művész életében is sokat utazott, Európa legfontosabb városaiban bemutatták. Később áthajóztatták Amerikába, bemutatták Chicagóban, onnan vissza Párizsba, majd megint Amerikába. Ott volt egészen 1987-ig, akkor árverezte az egyik aukciósház. Az új tulajdonos Magyarországon helyezte letétbe a képet. A Magyar Nemzeti Galériából a Szépművészeti Múzeumba szállították, ahol restaurálták, majd a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermébe került, ahonnan immár végleges elhelyezésre Debrecenbe vitték. A Golgota most Pákh Imre tulajdonában van, az Ecce Homo Debrecen tulajdonát képezi, a Krisztus Pilátus előtt pedig a Hammilton Galériáé. Szentkirályi úr bízik benne, hogy előbb-utóbb véglegesen egy helyre kerül a 3 páratlan műalkotás, függetlenül attól, kik a tulajdonosok. Ez mindenkinek érdeke. Nem csak a magyar művészet egy hihetetlen erős festményegyüttese a trilógia, hanem az európai művészetnek is fontos állomása. Párizsban nem véletlenül ünnepelték Munkácsyt. Többször megírtuk, figyelmeztet a szakember, hogy ezeket a monumentális alkotásokat már nem nagyon illik mozgatni, felelőtlenség. Szeged után végső helyükre, Debrecenbe kerülnek, ahol később azok is megnézhetik ezeket a műveket, akik most elmulasztották. A szakembertől megkérdeztük, mi a véleménye, vajon eredeti Munkácsy-alkotás-e a Móra Ferenc Múzeum tulajdonát képező A főpap című festmény, amit a napokban mutattak be az újságíróknak. Szentkirályi nem ismeri az alkotást. Nagyon vigyázni kell az azonosításokkal, figyelmeztet a szakember. Anyagvizsgálattal vajmi keveset lehet elérni. A 19. század második felében Munkácsy főként Párizsban festett. Párizs összes festője ugyanazt az anyagot használta, megvoltak akkor is a műtárgykereskedők, a művészellátók, akik szállították a vásznat meg az alapozót. Munkácsynál több tucat magyar és nem csak magyar festő fordult meg, s mind tudott „Munkácsyul” festeni.

Nehéz hamisítani

A stílusvizsgálat sokkal fontosabb, az anyagvizsgálat csak egy kiegészítő momentuma lesz. A művész fantasztikusan bánt az ecsettel, ahogyan csak nagyon kevesen. Aki már több Munkácsyt látott, nem fogja tudni megmagyarázni, miért fantasztikus az a festmény, de rögtön megfogja. A kisugárzása hat. Ezek nem egzakt dolgok, a művészet sem az. Munkácsy-hamisítványok voltak (még a mester életében) és vannak most is. Sokan elfelejtik, hangsúlyozza a szakember, hogy Munkácsy 1896 után már nem nagyon festett. Utolsó az Ecce Homo, amelyen még dolgozott, de nagyon sok tanítvánnyal együtt, hihetetlen erővel és ösztönnel. A palettáját csak arra használta, hogy a festéket rajta tartsa. A képen dolgozta, keverte ki a színeket. A hamisító mit csinál? A látott képet próbálja utánozni, mögé viszont nem lát. A Mester által használt ecsetvonásokat csak óriási gyakorlattal lehet visszaadni. A durva hamisításokat egyből le lehet buktatni. A nagyon jó mester által készített képeknél már baj van, mert messziről pont olyanok, mint az eredeti Munkácsyk. A pont olyan és a valóban olyan között azért óriási különbség van. Nagyon alaposan meg kell vizsgálni a mű minden komponensét. Szentkirályi szerint nem lenne nagy szenzáció, ha A főpapról kiderülne, hogy eredeti. Évente 2-4 eredeti Munkácsyt is találnak, főleg országon belül. Borzasztó nehéz elmagyarázni, hogy egy-egy festmény miért nem az. Attól még nem kell eldobni, tanácsolja a szakember, attól még lehet értékes alkotás. A szegedi kiállítás is tanulságos olyan szempontból, hogy ahány festmény, annyiféle módon írta alá Munkácsy. A művészre az is jellemző, hogy az összes szignóját bekomponálta a képbe, így annak részévé vált.