A könyvtár apasztott, az ifjúság vásárolt + FOTÓK

Mintegy 1200 feleslegessé vált kötetet árusított ki SZTE Klebelsberg Könyvtár szerdai könyvbörzéjén. A hetedik alkalommal megrendezett akciót most is óriási hallgatói érdeklődés övezte.

A darabonként 200 forintos áron kínált kötetek főleg a pedagógia, pszichológia és a történelem témaköréből kerültek ki, valamint hangsúlyozottan az orosz és szláv irodalom darabjai kerültek az elárusító asztalokra. A szervezők a korábbi tapasztalatok alapján úgy saccolták, 8-900 példány találhat gazdára.

Olvas(hat)atlanul

Természetesen a leselejtezett, vagy könyvtári szakszóval élve „apasztásra” ítélt könyvek számára csak utolsó lehetőségként jön szóba a vásárlás. Eleve tudni kell, hogy 72 tanszéki könyvtár költözött be az Egyetemi Könyvtárba 2005-ben – ezen állományok beintegrálása során számos duplumot fedeztek fel, kötészetileg nem karbantartható példányokat, illetve tartalmilag elavult könyveket, folyóiratokat, amelyekről úgy gondolják, nem az egyetemi könyvtár állományában kellene őrizni – tájékoztatott

Kaszás István

főraktáros. A hétköznapi olvasó talán felhördül bizonyos példányokon, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy az apasztásra kijelölt példányokat sokszor évtizedeken (!) keresztül senki, vagy csak egy-két ember használta. A selejtezésnél természetesen figyelembe veszik, hogy az adott területnek működik-e az országban valahol szakkönyvtára, vagy egyéb olyan nagyobb gyűjtemény, ahonnan ez biztonsággal később könyvtárközi kölcsönzéssel beszerezhető.

Végső megoldás

Mindenekelőtt felajánlják az Országos Széchenyi Könyvtárnak, ők feltüntetik a honlapjukon, és az ország valamennyi bibliotékája igényelheti az apasztásra szánt könyveket. Mindenképpen a hasznosítás a lényeg, a korábbi évek gyakorlata volt például az is, hogy fölajánlották határon túli – kassai, nyitrai vagy marosvásárhelyi – könyvtárak számára a feleslegesnek bizonyult köteteket. Ami mindezen körök után megmarad, azt árusítják ki az egyetemisták, illetve a könyvtár olvasóinak. Az ország több bibliotékájának, így például a szegedi Somogyi-könyvtárnak is van ilyen gyakorlata – tudtuk meg

Waitz Erika

osztályvezetőtől. A szakirodalom frissen tartása mellett a hely is takarékoskodásra szorít. A raktárakban jelenleg 24 kilométernyi polc fogadja a Gutenberg-galaxis gyöngyszemeit, most 75 százalékos a telítettség, azzal együtt, hogy az elmúlt években is intenzív volt az apasztás az elavult példányok terén. Ennek többek között az az oka, hogy az épület tervezésénél még kisebb beköltözéssel számoltak, később döntött úgy a szenátus, hogy lehetőleg minden állomány költözzön egy helyre a jobb szolgáltatások, helytakarékosság és a kedvező nyitvatartási idő miatt.

Mentés másként

Az osztályvezető azt is elmondta, természetesen a beköltözés óta majdnem minden évben legalább egy újabb állománnyal gyarapszik a bibliotéka, ezenkívül sok helyről érkeznek hagyatékok is. Az idei évben viszont a könyvbeszerzés a válság miatt visszafogott lesz. Talán azt gondolnánk, hogy itt a digitalizálás, ami rövid úton megoldja a helykérdést, de a helyzet ennél árnyaltabb. Digitalizálás jelenleg még főleg állományvédelmi okokból történik, ha a könyv fizikai valójában már nemigen használható, valamint az egyetem szempontjából fontos dokumentumok, kiadványok, oktatáshoz szükséges anyagok kerülnek elsőként szkennerre. Tehát módszeres elektronikus feldolgozásról még nem beszélhetünk, annál is inkább, mert külön nehézséget jelentenek a szerzői és kiadói jogok is – főleg a szolgáltatás terén – hangsúlyozta Waitz Erika. Hozzátette: az elektronikus formában való lementés gyakorta nem is jelenti feltétlenül azt, hogy helyet szabadítanának fel, hiszen számos olyan dokumentumot őriz a könyvtár, amelyek fizikai valójukban is értéket képviselnek.