Csütörtökön megtartotta szokásos márciusi felolvasóülését a Somogyi-könyvtár. A szegedi nagyárvíz évfordulójához legközelebb eső csütörtökön tartott alkalmakon évek óta régi dokumentumokhoz, kiemelkedő adományozókhoz kapcsolódó kutatásokat mutatják be. Idén a 115 éve elhunyt Torma Károly könyveiről és a Somogyi kéziratos ritkaságairól hallhattak a bibliotéka dolgozói.
Szőkefalvi-Nagy Erzsébet
főkönyvtáros, a gyűjteményi osztály vezetője bevezetőjében elmondta, új, de nem ismeretlen kép digitális másolata került gyűjteményükbe a könyvtáralapító Somogyi Károlyról a Magyar Nemzeti Múzeum történelmi fényképtárából. Az
Ellinger Ede
műtermében készített felvétellel immár a teljes Somogyi-ikonográfia (hitelesített másolatokkal) a bibliotéka tulajdonában van.
Takó Edit
tudományos kutató a 115 éve elhunyt
Torma Károlyról
és a könyvtárából származó könyvekről beszélt, melyek az alapítványi állományban találhatók – nem tudjuk pontosan, milyen úton kerültek a kötetetek a gyűjteménybe. A csicsókeresztúri születésű Torma tanulmányait a besztercei piarista gimnáziumban, majd a kolozsvári líceumban végezte, és édesapja hatására korán elkezdte tanulmányozni a római kori feliratokat. Jogászhallgatóként is nagy szorgalommal és becsvággyal tanult. Az 1848-49-es szabadságharcban
Bemnél
szolgált katonaként, a szabadságharc végén
Kazinczy Lajos
(
Kazinczy Ferenc
fia) hadseregében tette le a fegyvert – nem akarta elhinni a világosi megadást. Később főleg archeológiát tanult, a feliratos köveket tanulmányozta, úgy gondolta, bennük van megírva a római történelem. Észak-Dacia történetével ő ismertette meg a hazai régészeket,
Theodore Mommsen
német történész további kutatásokra biztatta és elismeréssel szólt róla. 1855-ben megházasodott, négy gyermekük született, közülük ketten érték meg a felnőttkort. 1858-ban Alsó-Ilosván elkezdte kiásatni a római tábort, de közben felélte vagyonát (ekkor még saját költségen végezték a régészeti munkákat). Az 1860-as években követként részt vett a szebeni, majd kolozsvári országgyűlésen, majd pesti követ lett, és
Deák Ferenc
bizalmi emberei közé tartozott, 1872-ben a pesti országgyűlés alelnöke. 1881-től a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1879-ben a régészeti tanszék élére került, elkezdte az aquincumi ásatásokat, a Csigadomb alatt egy amfiteátrum, valamint közfürdők, lakóházak romjaira talált. 1890-ben Rómába költözött, hogy anyagot gyűjtsön az ókori Dacia-ásatásokhoz, feliratok alapján akarta bemutatni történetét. Közben küzdött a betegséggel és a honvággyal. 1897-ben álmában érte a halál. Torma Károly könyvtárában megtaláljuk például
Szeverini János
leírását Pannóniáról a római kortól a honfoglalásáig, itáliai vonzalmáról tanúskodik egy Lady Morgan-kötet. Tormát erdélyi lévén a székelykérdés nagyon foglalkoztatta, ezt bizonyítja több ilyen tárgyú könyve. Megtaláljuk továbbá
Kossuth
többek között
Görgeihez, Klapkához
írott levelét, valamint
Egressy Gábor
színész törökországi naplóját is (1848. március 15-én a Nemzeti Színházban ő szavalta el a Nemzeti dalt, két hónapig Szeged kormánybiztosa volt).
Szőkefalvi-Nagy Erzsébet elmondta, tavaly a Múzeumok könyvtári éjszakáján a kéziratos ritkaságokat mutatta be, ez adta az ötletet, hogy a munkatársak számára is egybegyűjtse a legfontosabb dokumentumokat, hogy vegyük észre ezeket a kincseket. A könyvtárnak két eredeti kéziratos könyve van. Az egyik a Prágai Missale, mely 1492-ből, egy Prága melletti kolostorból származik, hártyára írt díszes misekönyv, a könyvtár egyetlen és Szeged legrégebbi kódexe, melynek tábláját 1892-ben szegedi könyvkötő újította meg. 1895-ben, a millenniumra való készülődéskor vásároltatta meg
Reizner János
, ma is olvasható az ára, akkor 300 forint volt. Másik ritka kézirat Liszt Ferenc Revive Szégedin! eredeti kéziratos kottája, mely a szegedi nagyárvízhez kapcsolódó párizsi jótékonysága gála után készült, és a 20. század elején került a könyvtárba. Nem teljes kéziratokat is magáénak tudhat a gyűjtemény. A későközépkorban, illetve a koraújkorban könyvborítóként használtak számos korábbi kódexet – immár nem az volt a fontos, mit írtak rá, hanem az anyaga, mely alkalmas volt a borításra, különösen a nyomtatás elterjedése után. Egy 1683-as kiadású izlandi szótár így került egy olyan régi kódexlapok közé, melyen egy dús aranyozású iniciálé is látszik. Fellelhetünk misekönyvrészletet iniciáléval, mely egy 16. századi nagyszombati nyomtatványt burkol. Igazi kuriózum az a lap, melyen a karlócai békekötést megelőző tárgyalásokról olvashatunk, egykorú margináliával. Érdekesség, hogy a kéziratosság a nyomtatott könyvekben is tovább él a szép iniciálékon keresztül, ezeket ugyanis kézzel húzták át. Külön kategóriát képeznek a gyorsírással készült füzetek, könyvek, versenymunkák, melyekhez például kézzel bordűrt készítettek. Így a percek (töredéke) alatt teleírt oldalt adott esetben több órán át készült rajzok díszítik. A gyorsírásos dokumentumok között amatőr művészi rajzokat találunk, melyekből több százat őriz a könyvtár. Számos kuriózumot rejtenek ezek a kéziratos dokumentumok: képrejtvények, versek gyorsírással, vagy az Osztrák-Magyar Monarchia gyorsírásos térképe. Petőfi Nemzeti dala körben, keresztben Berzsenyi fohászkodása, Petőfi Szeptember végénje portré alakban, de Madách Az ember tragédiája, vagy Arany Toldija sem úszta meg a gyorsírásos verziót…
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.