A Szög-Art egyesület jubileumi kiállítása Szegeden

A kortárs magyar képzőművészet egy sajátos szeletét mutatja be a húsz éve, szegedi vagy a Tisza-parti városhoz kötődő alkotók által alapított Szög-Art Művészeti Egyesület jubileumi kiállítása, amely péntektől látható a Reök-palotában.

Az egyesület alapításának ötletét lényegében a kényszer szülte, a rendszerváltást követően úgy tűnt, az összefogás segíti a kiállítási lehetőségek megteremtését, és így könnyebb boldogulni a pályázatokon is – mondta a tárlat megnyitója előtt

Aranyi Sándor

festőművész. A független, önálló szellemi műhely hasonlóan gondolkodó művészeket tömörít, akiket a szegediség vagy a városhoz kötődés kapcsol össze. Egy ilyen közösségnek akkor van igazán értelme, ha az akár különböző területen működő alkotók megmutatják egymásnak munkáikat és elbeszélgetnek azokról – fogalmazott a Szegedi Tudományegyetem Rajz-művészettörténeti Tanszékét irányító művész.

Wehner Tibor

művészettörténész a megnyitón emlékeztetett rá, a két világháború között virágkorukat élő művészeti egyesületek csak 1990-t követően szerveződhettek újjá. Bár az akkor induló szervezetek közül több már megszűnt, a Szög-Art nemcsak, hogy létezik, hallatlan intenzitással dolgozik: hazai és külföldi egyéni és csoportos kiállításon mutatkoznak be tagjai, művésztelepeket szerveznek, vendégeket hívnak meg. A szakember elmondta, a Szög-Art tagjainak munkáit műfaji és technikai változatosság jellemzi. A művek között éppúgy megtalálhatóak a természetelvű és absztrakt, mint a figuratív és nonfiguratív, a tradicionális és a rendhagyó alkotások, mindegyiket jellemzi azonban a mértéktartó, visszafogott, korszerűségre törekvő attitűd, a sablonok és ugyanakkor a szélsőségek elutasítása. A május 6-ig látható tárlaton az iparművészet kortárs törekvéseiből, a kisplasztikáktól kezdve a festészeten át a modern grafikáig szinte minden képzőművészeti ágból ízelítőt kapnak a látogatók. A huszonkét alapító közül azok alkotásait –

Lázár Pál

szobrait, festményeit,

Fisher Ernő

képeit,

Kass János

és

Dér István

grafikáit – is láthatja a közönség, akik nem élhették meg a jubileumot.