Nagy Imre Erik: „Megragadni a hallgatóság lelkét” + FOTÓK, HANG, VIDEÓ

Január közepén magyar siker született a világ legnagyobb digitalizált kottákat közzétevő portálján, a www.free-scores.com nemzetközi versenyén, melyen Nagy Imre Erik Tápén élő zongorista, karmester és zeneszerző Ave Mariája lett a befutó. A komponista az elmúlt időszakban egy másik nemzetközi elismerést is elkönyvelhetett.

– Tavaly karácsonykor többek között a kolozsvári és a bukaresti rádiókból is az ön szerzeményei melengették az emberek lelkét, mivel annyira megtetszett szomszédainknak a Szólj, égi csengő és a Karácsonyi harangok, hogy – a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar román tanszékének oktatója, Michaela Bucin által készített fordítás alapján – stúdiófelvételt készítettek belőlük. Most pedig újabb örömmel indult az új év, a Mária Rádió mellett még hét külföldi rádió is játssza az Ave Mariáját. Érezte, hogy ilyen jól sikerül?

– Véletlen kitérő volt a gyerek- és színpadi zenék közül, talán a templomi hangversenyek hatására – szerencsésen belenyúltam.

Gyimesi Kálmán

tavaly október óta sokszor énekelt Ave Mariát, sokat kísértem, ez adta a témát. Egyébként a versenydarab két és fél óra alatt született. Emlékszem, éppen megbeszélésem lett volna, de jött az ötlet, és kikapcsoltam mindkét telefont. Reggel kérdezték is, hol voltam. „Írtam egy Ave Mariát” – válaszoltam. Én már a döntőben elégedett voltam, hiszen olyan nevekkel kerültem egy mezőnybe, mint

Serban Nichifor

, a bukaresti zeneakadémia professzora, vagy

Pierre Manchot

, aki végül a harmadik helyet szerezte meg, és aki az elmúlt 15 évben megnyerte az összes filmzeneszerzői versenyt Hollywoodtól Athénig.

– Milyen formát álmodott meg ennek a zenedarabnak?

– Elég sok dzsesszes eszközzel dolgozom, így az Ave Maria dzsesszakkordok sorozata annak ellenére, hogy ha az ember meghallja, azt mondja, eredeti klasszikus zene. Barokk elemeket, hosszú orgonapontokat raktam össze mai harmonizálással. A tavalyi Bartók-évforduló kapcsán valamiért nem jött át kellőképpen, hogy a világ vezető dzsesszzongorostái nyilatkozatban ismerték el azt, hogy a mai dzsesszharmonizálás, formatan Bartóknak köszönhető. Hozzá kell tennem, hogy persze én írtam a zenét, de a siker nem egy ember érdeme: a tanáraim, Vaszy Viktor és Szathmári Géza hatása tükröződik benne, arról nem is beszélve, hogy Gregor Józsefnek három évig voltam korrepetítora kezdő karmesterként. Sokat jelent a kollégákra való odafigyelés, tanítunk és tanulunk egyszerre.

Ave Maria Mária országából

– A siker számokban is kézzelfogható. – Körülbelül három hét alatt mintegy 25 ezer letöltése volt az Indavideón, ami klasszikus zene esetében nagy szó. Talán az üzenet célhoz ért. – Milyen üzenetet szánt a zenéjének? – Nehéz szavakba önteni, de többször átsuhant bennem az utóbbi időben, hogy milyen érdekes, hogy Mária országa lettünk immár az új alaptörvény szellemében is, és éppen egy nemzetközi verseny irányította az Ave Mariával ránk a figyelmet (az induló 417 zeneszerzőből 81 versenyzett Nagy Imre choral kategóriájában, a 12 továbbjutó között egyetlen magyarként került a művész a döntőbe – a szerk.). Annál is inkább, hiszen kis hazánkra az utóbbi időben annyi rosszat mondtak. Ez a mostani siker talán azt is mutatja, tudunk mi szép dolgokat is letenni az asztalra a Jóisten segítségével. – Sokan misztikus tevékenységnek tartják a komponálást, van ennek valóságalapja? – Amit ebben a stúdióban lát, az összes bútort a fiaimmal én csináltam. Nagyapám asztalosmester volt. Normális életet élek, legalábbis erre próbáltam a gyerekeimet is nevelni. Férfiember kezében álljon meg a szerszám. Nem vagyok elszállt művészlélek, a családi életet is mindig nagyon fontosnak tartottam. Persze, mikor az ember magára csukja az ajtót, az más dolog. Van úgy, hogy este eszembe jut egy dallam, és akkor gyorsan leírom, majd visszafekszem, és alszom tovább. Így születtek a karácsonyi dalok is.

Belülről szól

– Mindig kell a zongora, vagy először a fejében hallja a zenét? – Belül szólal meg. Persze mikor „kívülről” is meghallgatom, akkor észreveszek olykor még egy-két apró hibát, de nagyrészt készen jön. Gyakorta egy betűt sem javítok rajta. A rögzítésnél viszont természetesen már nagyon sok elektronikát használok. – Mennyire digitalizálódik el az önök szakmája? – Nem kétséges, hogy a gyerekdaraboknál mindig meg fog maradni a papír. A kisgyerek kezébe nem lehet e-könyvolvasót adni, neki kell a kemény tábla és a színes rajzok. Mindig marad egy szegmens, ami papíralapú lesz, sőt, az igazán míves papírkiadványok talán még népszerűbbek lesznek. A másik oldalon viszont a technikai fejlődés remek újításokat hoz. Az elektronikus kottát pillanatok alatt át lehet variálni – ez a papíron lehetetlen. A régi zongorám fa kottatartóját még mindig őrzöm. A letűnő világ jelképe az elektronika között: már csak rövid idő kérdése, hogy olyan kijelzőkkel dolgozzunk, amelyekre le lehet tölteni a kottákat.

Nem lehet megvezetni

– Főleg gyerekzenéket ír, jól ismerik darabjait a bábszínházban és a Szegedi Nemzeti Színházban is, és két nagy gyerekmusicalt is magáénak mondhat. Más lelkület kell a gyerek és a felnőtt zenéhez? – A gyereket nem lehet megvezetni. A felnőtt közönségnek el lehet adni annyi mindent „művészi” jelszóval, a gyerek alapvetően türelmetlen, és mindig rátapint az igazságra. Ha valami nem tetszik neki, akkor elkezd mocorogni, feláll, nem tudja lekötni a darab. Sokkal egyszerűbb módon kell hozzájuk szólni, de ez nem jelent lebutítást. Nekem a gyerekzenéim is dzsesszesebbek, igyekszem a lelküket megfogni – jók a visszajelzések. Egy kisgyerek múltkor a produkció végén felugrott, és azt mondta nekem, jó volt a zene. Kell ennél nagyobb dicséret? – Vissza a versenyhez: a díj egy egymillió forint értékű mikrofon, ki lesz, aki felavatja? – Gyimesi Kálmán, Liszt Ferenc-, Bartók Béla- és Pásztory Ditta-díjas Érdemes Művésszel olasz dalokat vennénk fel. Szeretném megörökíteni az ő egyedülálló énekkultúráját. Negyvenéves szakmai és baráti kapcsolatot ápolunk, nagyon sokat segített nekem, tanított, most rajtam a sor, hogy ebből valamit visszaadjak. Az első helyezéssel járó menedzselés is megkezdődött, pénteken várok Angliából egy riportert. – Jövőbeli tervek? – Szereztem egy gyerekmusicalt, a szövegét is én írtam, és Bujtor Istvánnak mutattam meg. Nagyon tetszett neki, és néhány dramaturgiai módosítással a következő évadban akarta színre vinni, de sajnos a megbeszélésünk után két hónappal meghalt. Sokáig nem tudtam a darabhoz hozzányúlni. Most újra elővettem, Székhelyi Józseffel átnéztük, nagyon tetszett neki. Ezenkívül Dankó egyetlen hangszeres fantáziája van most előttem. Ez ihletett öt szimfonikus tételt Szegedről Dankó emlékére. Szimfonikus zenekari alkotás még nem is született Szegedről. Dankó nekünk egy világútlevél, azonkívül rengeteg szépség van a nótáiban. Úgy gondoltam, a szerkezetet megtartom, és így verbunkos hangulatú hegedűverseny-részletek sokasága született, mindegyik a Tiszáról szól, és mindegyikhez tartozik egy négysoros előversike is.

Valamit elmondani a világról

– Ma már annyi zene születik, hogy áll itt a plágium kérdése, hiszen óhatatlanul is hasonló lehet a világ egyik-másik pontját leírt dallam. – A zene szorosan összefügg a matematikával, tulajdonképpen ez alapján működik az úgynevezett melody catcher program, amely az egymást követő hangok alapján megmondja, ugyanaz a kombináció hol és milyen formában fordul elő. Egyébként a jogszabály szerint 16 taktus szabadon idézhető. Az igazat megvallva, ez a plágiumdolog a mai kor rossz terméke. – A régi világ jobb volt? – Mozart és Beethoven idejében, ha a mester meghallott egy témát valahol egy kismesternél, és jónak tartotta, beemelte a saját nagy művébe. Onnantól pedig azt, akitől származott az a részlet, egész életében tisztelték, mert a nagy Mozart szakmailag alkalmasnak találta beidézni. Ma nem azt nézik, hogy egy zeneszerző valamit el szeretne mondani a világról, hanem a matematikai részét kezdik ízekre bontani. Mondván, ha másoltad, nincs eredeti gondolatod. Pedig amit ma mondunk, már előttünk nagyon sokan és sokféleképpen elmondták. Az a fontos, hogy nekünk milyen egyéni látásmódunk van hozzá, és kiknek szeretnénk elmondani. – Mennyire válogatja meg, milyen felkéréseket fogad el? – Fiatal zeneszerzőként a tévében kezdtem, 11 filmzenét írtam, jó ideig a kezdeteknél a Magyar Televízió 2-es csatornájának zenei arculatát – főcímzenéjét – készítettem, és én írtam a Pick-indulót is. Nem vagyok válogatós, amiben van fricska vagy gondolat, és megfelel az én puha lelkemnek, jöhet, persze azért bizonyos ízlésbeli határokon belül. Hallgassa meg a zeneszerzőt az Ave Maria felépítéséről!Az Ave Maria orgonakíséretes duett, Szécsi Edit szoprán, a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kar Magánének Tanszékének docense és Kóra Szilvia orvostanhallgató mint altszólam közreműködésével hangzik fel itt: http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=71b_38sUj-Ehttp://www.youtube.com/watch?v=nO4u2ToyCFw