Kiállítás a szétlőtt Poznanról és Budapestről az Emlékpontban

Tizenhárom év. Mindössze ennyi adatott meg a poznani 40. számú általános iskola tanulójának, Romek Strzałkowskinak. A karhatalom által lesből agyonlőtt gyermek, mint a „Poznani Június” legfiatalabb áldozata és jelképe vonult be a lengyel történelembe. Lengyelek és magyarok sorsközösségét, a két testvérnép kommunista időszak alatti közös múltját, az ötvenhatban szétlőtt Poznant és Budapestet mutatja be az Emlékpont legújabb időszaki kiállítása, melyet Lázár János polgármester és Roman Kowalski nagykövet nyit meg február 22-én, szerdán 17 órakor a hódmezővásárhelyi közgyűjteményben.

A világtörténelem legnagyobb szovjetellenes felkelésének, a magyarországi 1956-os forradalom és szabadságharcnak és előzményének, a poznani júniusnak állít emléket a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézet Poznani Részlege és magyar partnerei által összeállított, 32 fényképekkel gazdagon illusztrált tablóból álló kiállítás. A poznani munkások az alacsony bérek, a norma megemelése és az évek óta tartó megalázottság ellen 1956 június 28-án kezdték meg a tüntetésüket, amely fokozatosan kiszélesedett és konkrét követeléseket megfogalmazó forradalmi megmozdulássá lett. A Sztálin Fémművek dolgozói a pártbizottsághoz vonultak, politikai szabadságot, vallásszabadságot és az anyagi feltételek javulását követelve. Mivel a pártvezetés szóba sem állt velük, behatoltak az épületbe. A tüntetéssorozat kiteljesedését a hatalom egy háromezer fős páncélos alakulat kivezénylésével és támadásával fékezte meg. A katonai attaknak 57 áldozata volt, köztük egy tizenhárom éves diák,

Romek Strzałkowski

, akit lesből lőttek le. A megtorlás során hétszáz embert börtönöztek be. A vérbe fojtott ellenállás hatása azonban továbbgyűrűzött: a lengyel társadalmi viszonyok – a pártvezetésben bekövetkezett változások következtében, a „lengyel

Nagy Imre

”,

Gomulka

visszatérésével – valamelyest javultak, de az áldozatok emlékezete jó ideig tabu maradt Lengyelországban. A poznani felkelés szolgált előzményül a kommunista diktatúra rabláncát magáról lerázni kívánó magyar nép szabadságküzdelmének. 1956. október 23-án a budapesti Műszaki Egyetem hallgatói a lengyel nép melletti szolidaritási tüntetésre határozták el magukat, mely világtörténelmi eseménysorrá alakult. Poznan emlékezete még erősebb szolidaritásérzetet váltott ki a lengyel nemzetben a magyar forradalom reményteljes kezdetekor: a lengyelek szó szerint vérüket adták a magyar szabadságért, hiszen hatalmas mennyiségű és összegű adományokat, valamint vérszállítmányokat jutattak a szovjetek és a kommunista karhatalom által ostromlott Budapestre. A két nemzet összetartozását és sorsközösség vállalását erősítette e két tragédia. A kiállított korabeli dokumentumok a két városnak, Poznan és Budapest hősies áldozatvállalásának a dokumentumai. A tablókiállítást néhány korabeli, a két város ötvenhatos eseményeit felidéző tárgy gazdagítja: lengyel szamizdat kiadványok, valamint a budapesti forradalom apró relikviái. Az Emlékpont legújabb időszaki kiállítását

Lázár János,

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város polgármestere, országgyűlési képviselője, valamint

Roman Kowalski

, a Lengyel Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott budapesti nagykövete nyitja meg szerdán délután 5 órakor az Emlékpontban. Köszöntőt mond

Blazovich Péter

, az Emlékpont intézményvezetője, hárfán közreműködik

Olasz Flóra

. A tárlat 2012. március 25-ig tekinthető meg Hódmezővásárhelyen, az Emlékpontban. A részletekért tekintse meg

a rendezvény plakátját!