A kommunizmus áldozataira emlékeznek a vásárhelyi Emlékpontban. A hódmezővásárhelyi Szekeres Imre Gyula évekig raboskodott egy gulágban, szenvedéséről péntek délelőtt 11 órakor mesél az egybegyűlteknek.
Blotnojok és csortok: a Gulágra kerültek két csoportja. Ez utóbbi, politikai elítéltek – „szegény kis ördögök” – életnek alig nevezhető, szenvedésekkel teli világát élte nyolc és fél éven át az északi-sarkkörön túli Vorkuta lágereiben a hódmezővásárhelyi
Szekeres Imre Gyula
. A embertelen körülményekről, az őrök kegyetlenkedéseiről és a „tolvajok” (köztörvényes rabok) terrorjáról rendhagyó tanórán mesél helyi középiskolásoknak az egykori Gulág-rab február 22-én, pénteken délelőtt 11 órától az Emlékpontban. Másnap, szombaton 11 órától a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján
Lázár János
polgármester és
Kozma Huba
, az ’56-os Történelmi Alapítvány elnöke hajt fejet a vörös diktatúra áldozatai előtt a hódmezővásárhelyi közgyűjteményben. A 87. évében járó Gyula bácsi kálváriája 1944 őszén kezdődött, amikor a helyi kötöttárugyár levente korú hadimunkásként Hódmezővásárhelyről nyugatra vezényelték a közelgő Vörös Hadsereg elöl. Sebesülésekkel és társainak elvesztésével hazatérhetett ugyan szülővárosába, de 1945 nyarán a szovjetek elhurcolták. Igaz fegyvert sohasem fogott a kezében, mégis 15 év kényszermunkára ítélték, mint a „Szovjetunióra veszélyes elemet”. A hírhedt, északi-sarkkörön túl fekvő gulág-táborba, Vorkutára került. Dolgozott az örök fagy birodalmában hótakarítóként, bányászként és mészégetőben. A halál torkából megmenekülvén, végletekig legyengülve került a láger konyhára, ami az életet jelentette számára. Szekeres Imre Gyula 8 és fél, embertelen megpróbáltatásokkal teli év után,
Sztálin
halálát követően térhetett haza. Megrázó történetét a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapjához kapcsolódó tanórán mondja el az Emlékpontban. A Magyar Köztársaság Országgyűlése, az 58/2000. (VI. 16.) számú határozata alapján rendelte el a középfokú oktatási intézményekben minden év február 25-én a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjának megtartását. A hét folyamán rendhagyó tanórákkal és tematikus tárlatvezetésekkel várja az Emlékpont az iskolai osztályokat, bemutatva azt az elnyomó rendszert, amely tízmilliók haláláért felelős a világon. Maga az emléknap
Kovács Béla
, a Független Kisgazdapárt főtitkárának Szovjetunióba hurcolásához kötődik. Hatvanöt évvel ezelőtt, 1947. február 25-én fogták le a polgári politikust, ami azt bizonyította, hogy a kommunista párt erőszakos hatalomátvételt készít elő Magyarországon (is). Kovács Béla megjárta a kényszermunkatáborok kegyetlen világát. Csak évekkel később, 1955-ben térhetett vissza Magyarországra. Az igazságtalan meghurcoltatás és a fogság megpróbáltatásai következtében 1959-ben 51 évesen hunyt el. A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján, február 25-én, szombaton délelőtt 11 órától Lázár János, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város polgármestere, országgyűlési képviselője, valamint Kozma Huba, az ’56-os Alapítvány elnöke emlékezik a vörös diktatúra meghurcoltjaira. Az eseményen verset szaval Zsigmond Anna, a Németh László Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda diákja. A Városi Vegyeskar Búza András vezényletével közreműködik, zongorán kísér Borsos Annamária Pírma-díjas művésztanár. Az emléknapon az Emlékpont ingyenesen látogatható, ahol Szétlőtt városok: Poznan-Budapest 1956 címmel a lengyelek és magyarok kommunizmus alatti közös sorsát bemutató időszaki kiállítás is várja az érdeklődőket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.