Kultúra

Blanckenstein Miklós: A házasság a gyógyír minden válságra?

Blanckenstein Miklós: A házasság a gyógyír minden válságra?

2012. február 19., vasárnap
Blanckenstein Miklós: A házasság a gyógyír minden válságra?

Miért kell tudatosan készülni a házasságra, és vajon mi közük lehet a körbetartozásoknak a keresztény hithez? Ezekről a kérdésekről is beszélgettünk Blanckenstein Miklós atyával, az esztergomi szeminárium rektorával a Házasság Hete kapcsán.

– Miért kell összeházasodnia egy párnak?

– Hogy mit lehet szeretni a másik emberben, az nem pusztán érzelmi kérdés, hanem a másik ember szolgálatáról, felvállalásáról is szól ez a kötelék. Elköteleződöm valamiképpen a másik mellé, részt veszek a másik életében. Egy házasság ezt jelenti.

– Lehet, hogy ebben a felgyorsult világban ez még kevés indok a mai fiataloknak.

– A fiataloknak azt üzenném, hogy erre bizony fel kell készülni, meg kell érni és érteni ezt az elköteleződést, a házasság nem működik automatikusan. Szeretni nem a házasságban kell megtanulni, ez egy speciális formája az életközösségnek. Tudatosságra van szükségünk már a kiválasztásban is. Sok száz embert eskettem, és mindig felemelő volt olyan párokkal találkozni, akik tisztában voltak ezekkel a kérdésekkel, végigbeszélték a kulturális, a vallási hátteret, a szexualitást, gyerekvállalást stb. Mert nagyon sok a kísértés és a kihívás a közös életúton.

– A tudatosság mennyire van jelen a mai házasságokban?

– Akik templomban esküdtek, azoknál jellemzőbb a felkészültség. A statisztikák szerint mindenki úgy vág neki, hogy ő jó házasságot szeretne, de kérdés, hogy mennyire kitartó, dolgozik-e azon, ha például konfliktus lép fel a házasságában, azt rendezze; vagy átgondolja-e, hogy a babavállalás milyen pluszt hoz. De meg kell jegyeznem itt, hogy egy pár nem pár. Közösségben röpülünk, beszélniük kell egymáshoz közel álló házaspároknak, meg kell osztani a tapasztalatokat, mert az sokat segít. – Milyenek a mai párkapcsolatok? – Ezt hadd ne minősítsem. Azt mondják, hogy tartósan együtt élők fele élettársi kapcsolatban él. Persze nem a papír teszi a házasságot házassággá, hanem az elkötelezettség, a család, a többgenerációs kapcsolat az érték. Ma kitolódik a házasságkötések ideje, ahogy az első gyerekvállalásé is. – Valamiért csökken a házasságok és a gyerekvállalás száma is. – Minden embernek vannak belső motivációi. Miért csinálok valamit, megéri, nem éri meg? Ha a szülőknek szétment a házasságuk, akkor ez azt jelenti, hogy nem éri meg? Vagy pedig van egy olyan belső töltésem, hogy nekem az a dolgom, hogy megkeresem a páromat, akivel az életemet le szeretném élni. Ha nincs ez a belső pluszmotiváció, akkor valószínű, hogy kevesebb az esély. Ez nem azt jelenti persze, hogy keresztény hit nélkül nem lehet harmonikus házasságban élni, de a hittel megalapozott tudat könnyebben megérti a házasság jelentőségét. – És a gyerekvállalás…? – A népességfogyás nyugat-európai jelenség. Az iszlámban nem csökken sem a házasságok, sem a gyermekek száma. A gyerekvállalás csökkenése nem a szegénység velejárója, hanem épp ellenkezőleg, a gazdagodásnak, az individualizálódásnak a velejárója. A nyugdíjrendszerünk ezért fog tönkremenni, itt óriási civilizációs válság van készülőben. Ennek az oka, ha nagyon egyszerűen lebontom, akkor a családcentrikusság felbomlásában keresendő. – A gazdaságban is komoly válságot élünk, lehet-e Európa talpra állásában szerepe a hitnek, a kereszténységnek?– Ha a bankszektor, a pénzügy válságára gondolok, akkor azt kell mondanom, hogy ne keverjük össze a megbízhatóságot a vallásos hittel, habár némi köze azért van egymásnak a kettőhöz. Az erkölcs tekintetében például. Elég, ha csak a sok sebből vérző hazai építőiparra gondolunk. A körbetartozás ugye abból fakad, hogy nem érkezik meg időben a pénz a kivitelezőhöz, az alvállalkozókat késve fizetik, végül 10 százaléka a beruházási forrásnak elúszik, tisztességes munkások nem kapják meg a pénzüket sok esetben. A keresztény ember, ha ezt tapasztalja, ki kell szállnia abból az üzletből, hiszen ő azt nem teheti meg a másik emberrel, hogy átvágja. A tisztesség alapelvárás. A lelke mélyén mindenki erre vágyik, csak a kérdés, hogy ezért a tisztességes életért hoz-e áldozatot. – Az erkölccsel együtt jár a hit is? – Nem lehet erkölcsöt valamiféle belső hit nélkül meghatározni. Mi legyen az etika alapja, miért kell erkölcsösnek lenni? Miért legyek én tisztességes? Ezek jogosan felmerülő kérdések, főleg a versenyszférában, ahol mások a szabályok, mint a hétköznapi életben, ahol sajnos a hazugság, mások eltaposása mindennapi dolog. De egy keresztény lelkületű ember igaz hittel nem vehet részt ilyen tisztességtelen „játékokban”. Látjuk, hogy a gazdasági, társadalmi válság mellett, ezekkel együtt megjelent a morális válság is, és itt most visszakanyarodhatunk a házassághoz, a családhoz, mert minden ott kezdődik, a gyógyulás is…

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.