Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Kultúra

Titanic, Tolnai, Dankó és partfürdő – Anno 1912 a Somogyiban

Titanic, Tolnai, Dankó és partfürdő – Anno 1912 a Somogyiban

2012. január 21., szombat
Titanic, Tolnai, Dankó és partfürdő – Anno 1912 a Somogyiban
Száz évre tekint vissza a Somogyi-könyvtár Anno 1912 című kiállításában: a tavalyi 1911-es év után most ismét a nemzetközi, magyar és szegedi történelmi és kulturális események elevenednek meg a tárlók alatt. Tudomány, technika, sport, divat, életképek, szépirodalom, művészet… Érdekes megfigyelni, hogy a száz évvel ezelőtti események közül sok minden megismétlődik – mondta el portálunknak Nagy Katalin könyvtáros. Ijesztő is persze, ha például a több mint 1500 halálos áldozatot követelő, elsüllyedt Titanicra és a közelmúltban szerencsétlenül járt óceánjáró párhuzamára gondolunk. A Vasváry-gyűjteményben fellelhető egyik dokumentum azt is tanúsítja, hogy magyarok is utaztak a Titanicon. A kiállítás egyik fő célja az volt, hogy látványos legyen – tudtuk meg a könyvtárostól. Ezért számos korabeli képes dokumentum került a tárlókba. Vegyes válogatás: nemzetközi és hazai események egyaránt felbukkannak, külön vitrinrészben találjuk a szegedi dokumentumcsokrot.

Vér és háború

Szemezgessünk! 1912-ben zajlott az első Balkán-háború, melyben a Görögország, Bulgária, Szerbia és Montenegró által alkotott Balkán-szövetség állt harcban az Oszmán Birodalommal. Ekkor veszíti el a török birodalom európai területei nagy részét, így Albánia, Macedónia, Rumélia és Trákia önállóvá válnak. Hazai szomorú esemény 1912. május 23-án a „vérvörös csütörtök”, mely egy budapesti tömegtüntetést jelöl. A százezres tömeg általános választójogot és gróf Tisza István távozását követelte – az I. világháború előtt ez számít a legnagyobb munkásmegmozdulásnak Magyarországon. A rendőri fellépés következtében a demonstrálók közül hatan meghaltak, és sokan megsebesültek. Annak ellenére egyébként, hogy a szegedi lapok is számos tüntetésről adnak hírt ebből az esztendőből, 1912 egyike volt a világégés előtti utolsó „boldog békeéveknek”.

Malomkerékkalap és léggömbszoknya

Korabeli lapokban szebbnél szebb ruhákban pompáznak a hölgyek: csipkék, tüllök, malomkerékkalapok, és nem maradhat el a kor nagy divatja, a léggömbszoknya sem. Örömteli eseményként 1912 májusában ismét megnyitotta kapuit a már teljesen átépített új Budapesti Állatkert, mely immár állat- és növénykertként is működhetett egyben, ugyanis parkját arborétummá alakították. A művészeti tárlóban a kubizmussal ismerkedhetnek meg az érdeklődők, a szakirodalom szerint ugyanis az 1912-es év meghatározó volt az irányzatnak, ekkor jelentek meg a kollázsok, ahogy azt például Picasso és Braque műveiben megfigyelhetjük. Kiemelendő a szegedi születésű Csáky József szobrászművész, ő készítette az Anna-kútnál látható táncosnőszobrot is. 1912-ben Szeged város ösztöndíjával tanult Párizsban, ahol az őszi tárlaton ő is részt vett kubista szobraival, nagy elismerést szerezve a párizsi művészvilágban.

Tolnai lexikona és vándorló szobrok

Jöjjenek a kötetek: Ady Endre A menekülő élet, Krúdy Szindbád utazásai szintén ekkor jelennek meg szép, díszes kötésben. 1912-ben indult Tolnai Világlexikona, és mint sok háború előtt megkezdett vállalkozás, ez is félbemaradt a világégés idejére, utána pedig újra kellett gondolni az egészet, hiszen óriási változások történtek a világban… – magyarázta a könyvtáros.Juhász Gyula 1912-ben kapta meg a Petőfi Társaság Bulyovszky-díját, ekkor még Szakolcán tanított, de a Szeged és Vidéke harcot indított azért, hogy hazakerüljön Szegedre. Ugyancsak ebben az évben választották be a Dugonics-társaságba. Még egy pillantás Szegedre: Dankó Pista, valamint II. Rákóczi Ferenc szobrát is ekkor avatják fel, utóbbi ekkor még a Széchenyi téren állt. Ma már nem látható, de 1912-ben Rapaics Radó mérnöknek is emeltek egy emlékművet a Stefánián, leleplezésére októberben, a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet szegedi osztályának avatóünnepsége alkalmából került sor. Az obeliszk oldalában volt egy dombormű, amely a vízügyi igazgatóság épületének oldalán ma is olvasható. 1912-ben kezdte el építtetni Gróf Árpád a Tisza Lajos körút 20/B szám alatt a város egyik legszebb szecessziós palotáját, amit ma is Gróf-palota néven ismerünk.

In memoriam

A szegediek úszhattak, és nemcsak a boldogságban: száz éve nyílt meg az ország első folyóvízi strandja az északi híd újszegedi lábánál elterülő homokos partszakaszon. A Szegedi Partfürdő Részvénytársaság 1912. március 27-én így fogalmazta meg céljait: nap-, homok-, iszap-, folyamfürdő, illetve hidegvíz-gyógyintézet létrehozása, valamint a fürdőipar általános fellendítése. Korabeli plakátokba is belebotolhatunk, a hirdetőoszlop reklámkülönlegességei mellett nem maradhatnak el a korabeli színházplakátok. A tárlat nem feledkezik meg az 1912-ben elhunyt híres emberekről sem, mint Engel Lajos nyomdász, a Szegedi Napló kiadója, Kún József költő, Babits legjobb szegedi barátja, valamint Magyar Ede, a Reök-palota tervezője is ebben az évben lett öngyilkos. A kiállítás február 22-ig látható a bibliotéka földszinti kiállítóterében.
Somogyi-könyvtár Anno 1912

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo