Szegedikumokkal ünnepli a Magyar Kultúra Napját a Szeged folyóirat
Védelmi rendszer, amerikai magyar színház, tehetségek
Érdekesség: Mihály Péter szakdolgozatának átirataként készült egy írás, amely egy Tito idejében épült déli védelmi rendszert mutat be. 1949 és 1954 között ugyanis Szegedtől Bajáig egy betonbunkersor épült. Az építményekben ma helyenként laknak, máshol gombát termesztenek, de abban is gondolkodnak, hogy bunkerturizmust szerveznek, összekapcsolva a helyi tanyai turizmussal. A marosvásárhelyi Székely Mendel Melinda tollából olvashatunk írást a New York-i Magyar Színházról, melyet Varga László politikus, író, az Országgyűlés egykori korelnöke alapított és vezetett. A Somogyi-könyvtár kincseiből minden hónapban megismerhetnek egyet az olvasók, most Sz. Szigeti Vilmos könyvét és hagyatékát mutatja be Nyilas Péter könyvtáros. Új sorozatot is indít a folyóirat: bemutatják a Szegedi Tudományegyetem tehetséges hallgatóit felkaroló SZTE Tehetségpontot, illetve annak néhány kiemelkedő tagját. Az egyetemi egység nemrég indította el kifejezetten a kiváló hallgatók kapcsolattartását segítő honlapját, erről, valamint a szegedi tehetséggondozás jövőbeni perspektívájáról is beszél Badó Attila, az SZTE Tehetségpont vezetője, a Szegedi Tehetséggondozó Tanács elnöke. Weninger Richárd hárfás, karmester és zenepedagógusról tavaly novemberi halála után Kerek Ferenc professzor, a Zeneművészeti Kar dékánja emlékezik meg, valamint a számos részvétnyilvánító távirat közül egy francia kapott helyet a lapban.Üzenet Szegedhez
Helyi érték
Az áprilisi számban helyet kap a folyóiratban egy kerekasztal-beszélgetés abból az alkalomból, hogy újból megalakult a Magyar Írószövetség Csongrád megyei csoportja – megszólalnak a tagok, a szervezők, és azok, akik kimaradtak. A folyóirat arra is keresi majd a választ, hogy vajon létezik-e a vidéki irodalom címkéje, mit jelent a helyi érték, valamint hogy a helyi tehetségekből mennyi nő ki országosan, mennyi válik egyetemes minőséggé. „A szegedi szerzőket szeretnénk mi is felkarolni, hozzátéve, hogy nem akarunk konkurálni semmilyen irodalmi egyesülettel” – fogalmazott Tandi Lajos. Májusban pedig Szeged napja, júniusban az ünnepi könyvhét, júliusban vagy augusztusban a Szegedi Szabadtéri Játékok, novemberben a tudomány ünnepe adja a témát. „A Szeged című folyóirat karaktere: Szeged. Mindig az értékre, a Szegedhez való kötődésre figyeltünk, és azon aktualitásokra, amelyek szegedi minőségnek nevezhetők” – summázza a lap „ars poeticáját” Tandi Lajos. Vagyis minden, ami eddigi érték, azok között fehér folt, újonnan születő érték, itteni, vagy ide kötődő szerzők. A főszerkesztő azt is elmondta, javasoltak már a folyóiratnak más címet is, ő azonban kitart a Szeged mellett, hiszen minden jelző szűkít. „Maradjunk meg a fogalmak tisztaságánál” – tette hozzá. A folyóirat immár 24. évfolyamába ért. Mi a titka? „A lap fókuszában mindig az aktualitások, sohasem aktuál- vagy pártpolitikai események álltak – ez éltet bennünket” – magyarázta Tandi, hiszen a Szeged már hét városvezetést és hét kiadót élt meg. Most a kiadó Somogyi-könyvtár igen kedvező feltételeket biztosít működéséhez – tudtuk meg a főszerkesztőtől.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
© 2024