Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Kultúra

Szegedikumokkal ünnepli a Magyar Kultúra Napját a Szeged folyóirat

Szegedikumokkal ünnepli a Magyar Kultúra Napját a Szeged folyóirat

2012. január 23., hétfő
Szegedikumokkal ünnepli a Magyar Kultúra Napját a Szeged folyóirat
A Magyar Kultúra Napja alkalmából szegedi és Szeged környéki értékeket vesz számba a 24. évadába érkezett Szeged folyóirat.Kölcsey két versével, valamint a Himnusz kéziratával is emlékeznek nemzeti fohászunk születésnapjára. A lap elején Dudits Dénes akadémikus a Szegedi Akadémiai Bizottság újévi fogadásán elmondott gondolatébresztő beszéde után a szegedikumok kerülnek a fókuszba. Éppen most került az érdeklődés középpontjába a hungarikumokról szóló törvénytervezet, ehhez kapcsolódóan készítették az összeállítást. „Összegyűjtöttük, mi mit gondolunk arról, hogy Szegeden és környékén melyek azok a természeti, termelési és szellemi javak, amelyek bekerülhetnének a nemzeti értékek közé” – kezdte bemutatni a januári lapszámot Tandi Lajos főszerkesztő. Pick szalámi, makói hagyma, szegedi paprika, szegedi halászlé, szegedi papucs, tápai gyékény, szódavíz, szőregi rózsa, szatymazi őszibarack, Dankó Pista és Szent-Györgyi Albert – őket veszi sorra a folyóirat. Ehhez kapcsolódik a címlap is, ahol Kopasz Márta akvarellje, a Szegedi paprikapiac látható, melyre anno mindig a Széchenyi téren került sor; a hátoldalon pedig a tápai gyékénypiac, melynek a Kálvin tér adott helyet.

Védelmi rendszer, amerikai magyar színház, tehetségek

Érdekesség: Mihály Péter szakdolgozatának átirataként készült egy írás, amely egy Tito idejében épült déli védelmi rendszert mutat be. 1949 és 1954 között ugyanis Szegedtől Bajáig egy betonbunkersor épült. Az építményekben ma helyenként laknak, máshol gombát termesztenek, de abban is gondolkodnak, hogy bunkerturizmust szerveznek, összekapcsolva a helyi tanyai turizmussal. A marosvásárhelyi Székely Mendel Melinda tollából olvashatunk írást a New York-i Magyar Színházról, melyet Varga László politikus, író, az Országgyűlés egykori korelnöke alapított és vezetett. A Somogyi-könyvtár kincseiből minden hónapban megismerhetnek egyet az olvasók, most Sz. Szigeti Vilmos könyvét és hagyatékát mutatja be Nyilas Péter könyvtáros. Új sorozatot is indít a folyóirat: bemutatják a Szegedi Tudományegyetem tehetséges hallgatóit felkaroló SZTE Tehetségpontot, illetve annak néhány kiemelkedő tagját. Az egyetemi egység nemrég indította el kifejezetten a kiváló hallgatók kapcsolattartását segítő honlapját, erről, valamint a szegedi tehetséggondozás jövőbeni perspektívájáról is beszél Badó Attila, az SZTE Tehetségpont vezetője, a Szegedi Tehetséggondozó Tanács elnöke. Weninger Richárd hárfás, karmester és zenepedagógusról tavaly novemberi halála után Kerek Ferenc professzor, a Zeneművészeti Kar dékánja emlékezik meg, valamint a számos részvétnyilvánító távirat közül egy francia kapott helyet a lapban.

Üzenet Szegedhez

Tandi Lajos portálunknak arról is beszélt, az év többi hónapjában a szokott módon részint hagyományos tematika vezérli a lap szerkesztését. A Dugonics Társaság hároméves ünnepségsorozatának végéhez ért: két éve volt Dugonics András születésének 270-dik jubileuma, tavaly volt 20 éve, hogy újjáalakult a Dugonics Társaság, az idén február 28-án 120 éve, hogy megalakult az eredeti Dugonics Társaság. Egész napos tudományos üléssel, koszorúzással és gálaműsorral emlékeznek az évfordulóra. Februárban így a téma adott, a Szegedben bemutatják a Somogyi-könyvtár kapcsolódó dokumentumkiállítását, írnak Dugonicsról és az általa kezdeményezett szellemi néprajztudományról. „Nem a napilapok szintjén szeretnék megragadni a témát, hanem tartalmilag. Nekünk az a lényeg, hogy mi az évforduló üzenete Szegedhez” – összegzett a szerkesztő. Februárban a Móra-múzeummal is foglalkozik a lap, a „két Ottó”, Trogmayer Ottó egykori és Fogas Ottó jelenlegi múzeumigazgató válaszol ugyanazon kérdésekre párhuzamosan, valamint a múzeum öt részlegének egy-egy dolgozatát is közlik. A márciusi számban – mint mindig – most is a Szegedért Alapítvány díjazottjait mutatják be. A folyóirat igyekszik az évről évre ismétlődő témáknak új köntöst, új megvilágítást adni. Óriási kihívást jelent például Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának 75. évfordulója, hiszen rengetegszer közöltek már róla írásokat, különszám is foglalkozott a kutatóval. Idén már márciustól Szent-Györgyire emlékeznek a városban, a folyóiratban pedig a professzornak nemcsak a biokémikusi, hanem humánus tevékenységét is bemutatják majd – ígérte a főszerkesztő. Évfordulókból egyébként nem lesz hiány 2012-ben sem: 75 éve halt meg Juhász Gyula és József Attila, 130 éve hunyt el Arany János.

Helyi érték

Az áprilisi számban helyet kap a folyóiratban egy kerekasztal-beszélgetés abból az alkalomból, hogy újból megalakult a Magyar Írószövetség Csongrád megyei csoportja – megszólalnak a tagok, a szervezők, és azok, akik kimaradtak. A folyóirat arra is keresi majd a választ, hogy vajon létezik-e a vidéki irodalom címkéje, mit jelent a helyi érték, valamint hogy a helyi tehetségekből mennyi nő ki országosan, mennyi válik egyetemes minőséggé. „A szegedi szerzőket szeretnénk mi is felkarolni, hozzátéve, hogy nem akarunk konkurálni semmilyen irodalmi egyesülettel” – fogalmazott Tandi Lajos. Májusban pedig Szeged napja, júniusban az ünnepi könyvhét, júliusban vagy augusztusban a Szegedi Szabadtéri Játékok, novemberben a tudomány ünnepe adja a témát. „A Szeged című folyóirat karaktere: Szeged. Mindig az értékre, a Szegedhez való kötődésre figyeltünk, és azon aktualitásokra, amelyek szegedi minőségnek nevezhetők” – summázza a lap „ars poeticáját” Tandi Lajos. Vagyis minden, ami eddigi érték, azok között fehér folt, újonnan születő érték, itteni, vagy ide kötődő szerzők. A főszerkesztő azt is elmondta, javasoltak már a folyóiratnak más címet is, ő azonban kitart a Szeged mellett, hiszen minden jelző szűkít. „Maradjunk meg a fogalmak tisztaságánál” – tette hozzá. A folyóirat immár 24. évfolyamába ért. Mi a titka? „A lap fókuszában mindig az aktualitások, sohasem aktuál- vagy pártpolitikai események álltak – ez éltet bennünket” – magyarázta Tandi, hiszen a Szeged már hét városvezetést és hét kiadót élt meg. Most a kiadó Somogyi-könyvtár igen kedvező feltételeket biztosít működéséhez – tudtuk meg a főszerkesztőtől.
Magyar Kultúra Napja Somogyi-könyvtár Tandi Lajos Szeged folyóirat

Ez is érdekes lehet

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo