Sokan nem is tudjuk talán, ki volt az a Decsy Sámuel, aki éppen 270 éve született, és a magyar nyelv terjesztésének egyik élharcosa volt Bécsben a 18. században. A Somogyi-könyvtár harmadik emeletén nyílt kamara-kiállítás segítségével január 26-ig még pótolhatjuk a hiányosságainkat... 270 éve született Rimaszombatban Decsy Sámuel, aki végzettségét tekintve orvos volt, és németországi, valamint hollandiai tanulmányai után Bécsben telepedett le, de legfontosabb feladatának a magyar nyelv terjesztését és a mindenféle tudományágban való jártasságot tekintette. Ennek érdekében 1790-ben megjelentette Pannóniai Féniksz, avagy hamvából feltámadott magyar nyelv címmel a magyar nyelv védelmezéséről szóló munkáját. 1793 és 1816 között (haláláig) szerkesztette a - Szacsvay Sándor által alapított - Magyar Kurir című folyóiratot és melléklapját, a Magyar Muzsát; 1798-tól Pánczél Dániellel közösen - magyarázta portálunknak Takó Edit könyvtáros, tudományos kutató, a kiállítás rendezője. Akárcsak a Pannóniai Féniksz, ezek is Bécsben jelentek meg. A kiállításban látható az a nekrológ az 1816-os Magyar Kurirban, amit Pánczél Dániel írt szerkesztőtársa emlékére. Decsy Sámuel legfontosabb munkái között találjuk az 1788-tól három kötetben megjelent Oszmanográfiát, mely leírja a török birodalom, valamint a török-magyar harcok történetét - ez utóbbit szívesen olvasgatta Arany János is. Másik fontos műve volt a magyar Szent Koronáról és a koronázási jelvényekről publikált írása (1792), melyben rajzok és metszetek is találhatók. Érdekesség, hogy ezek a korona eredeti színezését követik. Fellelhetjük a kötetben a Szent Koronát fogadó bandériumok bemutatását is. Valószínűleg azért írta ezt a könyvet, mert 1790-ben visszakerült a császárvárosból Budára a korona, melyet ünnepélyes keretek között átadtak, és megkoronázták II. Lipótot. Olvashatunk egy levelet is Decsy Sándortól, melyben Széchényi Ferenchez fordul, hogy segítse a metszetek kiadását. A tárlóban helyet kapott a Magyar Hírmondó 1798-as száma is, amiben felhívást tesz Decsy arra, hogy minél többen fizessenek elő a kötetre (ekkor még ugyanis csak mecénással, illetve előfizetői díjakból tudtak könyvet kinyomtatni). Láthatjuk továbbá mindhárom megjelent kötetet a Magyar Almanakból , amely a Magyar Kurir éves újságnaptára volt, hasonló a mai Kincses Kalendáriumhoz. A naptárrész mellett európai és magyar történelemmel, címekkel, rangokkal foglalkozik.
